Dr. Kind kezei közül prüntyögés hallatszott, fancsali fejet vágott, aztán csüggdten letette a telefonját, rám nézett és azt mondta, hogy Bog, én erről nem tudok mit írni. És hogy szerintem kell-e írni erről egyáltalán. Mutassad csak, hangzott el tőlem, és megragadtam a telefonját, hogy aztán semmi perc alatt uszkve 20 évet visszaröpüljek az időben, miközben elragadtatott kiáltásokat hallattam. A kijelzőn ugyanis megelevenedett kölyökkorom első kocka-élménye, a kvarcjáték.

Mifelénk csak bipbip volt a neve, a kvarc szó már túl bonyolult volt, de nem volt menő csávó, akinek nem volt ilyenje. Nekem speciel elég sokáig nem volt, aztán addig unszoltam anyámat, amíg valami kínai boltban 650 magyar valutáért nem vételeztünk egy ártalmatlan verziót, ahol egy medvével kellett eljutni a mézért. Elég kis töketlen játék volt a menő autós és verekedős konkurensek között, aztán később én is szert tettem egy F1-es verzióra, de az osztályban a legkeményebb arcoknak volt több képernyőből álló, kihajthatós verziója, no meg a napelemes-búváros, az mindent agyonvert játékélményben. Csak hetedikben alázott meg minket a Klausz egy bazi nagy tetrisgéppel, addig a kvarcjáték volt a királyság.

Az Earthworm Joe nem véletlenül Joe és nem Jim. Jim ugyanis a Nintendo védjegyoltalmát élvezi, érthető módon a fejlesztők nem akartak ebből balhét, s hogy még kevésbé legyen veszélyes a helyzet, egy tök új játékot csináltak, tehát ez nem valami Nintendo-klasszikus újraélesztése, hanem csak egy kukac a főszereplő, akit a pálya bal oldaláról a jobb oldalára kell pár lépéssel átvinni úgy, hogy a fázisonként érkező madarak ne kapják el. Szögegyszerű a játék, persze ahogyan haladunk előre az időben és a pontokban, úgy egyre gyorsabb, de sok változatosságot nem mutat fel. Ebben mondjuk erősen hasonlít a korabeli masinákra.

Más tekintetben is ez a helyzet, a hangok csak prüntyögések, a grafikát pedig úgy hozták össze a fejlesztők, ahogyan a nagy elődöknél is láthattuk: halványan lehet látni, hogy a virtuális, egyszínű LCD-re hová fogja kirajzolni a következő fázist a gép. Teljesen olyan az élmény, mint ifjonc koromban, ugyanakkor ez ma már nem okvetlenül lesz elég a sikerhez, máshoz vagyunk hozzászokva. Ha viszont a fejlesztők úgy gondolják, hogy ebből egy sorozat készül, akkor négy-öt különböző játékkal már abszolút van értelme a történetnek, talán csak elfojtott gyerekkori vágyaim mondatják velem, hogy olyan is kéne, amiben lőni is lehet, de nincsenek nagy igényeim.

Abban biztos vagyok, hogy a 30 feletti, de 40 alatti generáció pontosan fogja tudni, hogy az Earthworm Joe miért született meg. Mivel a program ingyenes, ezért nosztalgiázós olvasóinknak javasolt a letöltés, ráadásul van globális ranglista is, így aztán lehet küldeni egymás ellen a meneteket. Igazán nagyot akkor dobna az egész, ha lenne még egy raklapnyi hasonló korabeli játék remake-je a lehetőségek között, ha a jogdíj a probléma, akkor a nagyobb nevek újrajátszásáért minimális pénzt is el lehetne kérni in-app vásárlás segítségével. Nekem jó élmény volt nyomni két-három kört, az illúzió úgyszolván tökéletes, úgyhogy csak így tovább!