A mai bejegyzésben a Samsung Galaxy S II adatkommunikációs képességeit vesszük górcső alá. A koreai gyártó szinte minden manapság elképzelhető szabványt és technológiát belezsúfolt a jelenlegi zászlóshajóba, lássuk, mik ezek!
Kezdjük a GSM és UMTS modulokkal! Előbbiből egy négysávos darab található a borítás alatt, amely 850/900/1800/1900 MHz-en operál. A 3G-chip szintén négysávos (850/900/1900/2100 MHz), amely HSPA+-ra is képes. Ez elég komoly sebességgel kecsegtet: lefele irányban (HSDPA) 21 Mbps, felfelé (HSUPA) pedig 5,76 Mbps sebességgel ránthatjuk le a csomagokat. Ez persze hálózatfüggő is, de kis hazánkban is igen gyors a dolog.
Internetezni természetesen Wifi kapcsolaton kersztül is tudunk, a telefon a 802.11a/b/g/n szabványokat támogatja. A b és g a 2.4 GHz-es ISM sávot használja, míg az a az 5 GHz-es U-NII sávot, az n-es pedig mindkettőt egyszerre. A készülék képes a WPS-re (WiFi Protected Setup, azaz biztonságos kapcsolatfelépítés), WiFi direct kapcsolatra is, azaz router nélkül tud kapcsolódni bármelyik, a szabványt szintén támogató készülékhez. Ide kapcsolódik a DLNA-támogatás is, amely a Samsung saját megoldásában, az AllShare-ben manifesztálódik. Az internetet meg is oszthatjuk (azaz elérhető a tethering funkció), ekkor WiFi-n vagy USB-n keresztül szórhatjuk a 3G-t, előbbi maximum 5, utóbbi pedig értelemszerűen maximum egy partnert tud kiszolgálni.
Természetesen a Bluetooth támogatás sem maradhatott ki a telefonból, az Android rendszer miatt (több egyéb mobil OS-sel ellentétben) Galaxy S II-vel fájlokat is küldhetünk a kékfogú protokollon keresztül, valamint arra alkalmas audió eszközkhöz is csatlakozhatunk, azaz A2DP-t is kapunk. A Bluetooth verziója egyébként 3.0, amelynek az elméleti maximuma 24 Mbps. Ezt azonban nem a Bluetooth csatornán keresztül végzi el, ezt csak a kapcsolat felépítésére használja, az adatátvitel egy dedikált 802.11-es csatornán megy.
A számítógépre pedig WiFi-n keresztül csatlakozhatunk (Kies Air), vagy egy microUSB kábel segítségével köthetjük rá a mobilt. Pontosabban egy MHL, azaz Mobile High-definition Link aljzat segítségével: utóbbi egy univerzális port, segítségével az USB To Go és a HDMI kivezérlés is megvalósítható néhány speciális kábel segítségével; erre egy teszt erejéig vissza is fogunk térni.
dr. Kind
