Hirdetés

Naviblog: Galileo és társai

A korábbi kitekintések során megismerhettük a GPS rendszer létrejöttét, illetve annak működésébe is belekóstoltunk. Azonban ahogy minden technikánál, úgy a GPS-nél is folyamatos a fejlesztés, ráadásul a kapacitása sem végtelen. Ezért aztán több régióban is elkezdtek önálló navigációs rendszereket fejleszteni, ezek működése részben már elindult vagy folyamatban van és a következő évek során válik teljessé. Nézzük hát sorban, hol és milyen új GPS rendszerek indulnak a világon:

BeiDou és Compass

A teljes nevén BeiDou Navigation System a világ legnépesebb országa, Kína saját projektje, vezető tervezője Sun Jiadong. A rendszer három fő lépésben építik fel, melyekből az első már le is zárult. Ennek során 2000 és 2003 között három műholdat bocsájtottak fel (ebből csak kettő aktív, a harmadik tartalék), ezzel üzembe helyezték a szolgáltatást, ám ekkor még nem volt mindenki számára hozzáférhető. Kína azonban 2006-ban bejelentette, hogy 2008-tól már nyílt és szabadon elérhető lesz a BeiDou, mégpedig 10 méteres pontossággal. Ehhez még 2007-ben fellőtték a negyedik műholdat is, amit majdnem el is vesztettek, mivel meghibásodott a vezérlőrendszere, de sikerült megjavítani. A következő lépés alapján 2012-ig a fejlesztések nyomán Kína és bizonyos szomszédos országok teljes területén elérhető és használható lesz a BeiDou. Ellentétben több más GPS rendszerrel, a BeiDuo műholdjai geostacionárius pályán mozognak. Ez azt jelenti, hogy a Földdel azonos sebességgel kering, tehát lentről nézve látszólag mozdulatlan. Emiatt korlátozott a lefedettsége, hiszen csak a Föld egy meghatározott pontjáról látható (jelen esetben csak Kínából). A helymeghatározás nem csak a három műhold alapján történik, hanem telepített földi állomások is segítenek ebben. Érdekesség, hogy 2007-ben az egyik kínai hírügynökség közlése szerint 0,5 méteres(!) pontosságot mértek a BeiDou-val, ez jelentősen pontosabb, mint a kiegészítő rendszerek nélküli, hagyományos GPS esetén.

A rendszert 2020-ra globális szintűvé szeretnék tenni, ez azonban már Compass, illetve BeiDuo-2 név alatt fut. Ennek tervezője ugyanaz a Sun Jiadong, aki a BeiDou-t is felügyelte. Megjegyzendő, hogy a Compass nem a BeiDou kiterjesztéseként, hanem teljesen új, önálló rendszerként fog működni. A Compass összesen 35 műholdra épül, ezekből 5 geostacionárius, 30 pedig hagyományos, Föld körüli pályán keringő. Ha ehhez hozzátesszük a már meglévő és a most fejlesztés alatt lévő rendszerek műholdjait, akkor láthatjuk, a későbbiekben kifejezetten pontossá válhat a navigáció (kb. 80 navigációs műhold lesz a Föld körül). Működésében a frekvenciák a CDMA mobilhálózatok elvén alapulnak, és itt is polgári, illetve katonai szintek vannak. 2007 áprilisában lőtték fel a Compass-M1 nevű műholdat, ez azonban még csak tesztelési célokat szolgált. Jelenleg az M1-en kívül már 6 műhold áll pályára, 2012-ig ezek száma 10 fölé nő és már a teljes ázsiai területen használható lesz, 2020-ig pedig a tervek alapján globálisan, a világ bármely pontján működni fog.

Galileo

A híres olasz csillagászról kapta nevét az Európai Unió és az Európai Űrhivatal közös fejlesztésű, globális GPS rendszere. A kifejlesztés egyik indoka az volt, hogy az európai országok lakosai akkor is tudjanak navigációs szolgáltatásokat igénybe venni, ha a többi nagy rendszert háborús vagy más indokból átmenetileg kikapcsolják a civil felhasználók számára. Egy ilyen rendszerhez persze komoly összegű pénz is kell, jelen esetben a Galileo projekt kb. 5,3 milliárd euróba kerül. Ha a tervek szerint 2015-re beüzemelik, akkor 18 műhold és két földi központ alkotja majd a Galileo gerincét. A földi állomások a németországi München és az olaszországi Fucino városokban lesznek. Innen azonban még lesz fejlesztés, hiszen további 1,9 milliárd euró bevonásával a műholdak számát 30-ra növelik (ebből 27 lesz aktív, 3 pedig tartalék célokat szolgál). Az első műholdat, melyet GIOVE-A névre kereszteltek, 2005-ben lőtték fel, a második, GIOVE-B pedig 2008-ban követte. 2011-ig még két műholdat állítottak pályára, így már csak a (jelenleg) 27 EU tagország közlekedési minisztereinek megállapodása szükséges, hogy a rendszer elindulhasson. Ezt eredetileg 2013-ra tervezték, de jelen állás szerint 2014-re fog csúszni. A Galileo rendszer pontosságát egy méteresre tervezik, azonban itt is működni fog egy másodlagos, pontosabb jel, amit csak a hadsereg számára érhető el.

GLONASS

A kínaiak és az európaiak már megvoltak, azonban egy másik nagyhatalom, az oroszok sem maradnak ki a buliból, ők a GLONASS rendszerben látják a jövőt. A történet egészen a 70-es évek elejére nyúlik vissza, amikor a Tsiklon nevű helymeghatározó rendszer működött. Mivel a Tsiklon rettentő lassú és pontatlan volt, ezért ekkor kezdték meg a GLONASS fejlesztését. A 80-as évek elején megkezdték a rendszert alkotó műholdak prototípusának földi tesztelését, majd 1982 októberében az első három műholdat egy Proton hordozórakéta segítségével fellőtték. Vicces tény, hogy mivel addigra csak egy darab végleges műhold készült el (a tervben szereplő három helyett), így valójában a másik kettő csupán üres makett volt. 1991-ig összesen 43 műholdat állítottak pályára az oroszok (akkor még szovjetek) és még további ötöt tesztelési célból. A Szovjetunió 1991-es felbomlásakor ezekből 12 volt működőképes, ez korlátozottan, de elegendő volt a működéshez (a teljes orosz terület lefedéséhez 18 műhold a szükséges mennyiség). Az oroszok folytatták a rendszer kiépítését és fejlesztését, és 1995 végére már 24-re bővült a műholdak száma.

A gazdasági környezet romlása évekre szinte teljesen szüneteltette a programot, aztán Vladimir Putyin elnöksége idején nekikezdtek a GLONASS rendszer továbbfejlesztésének, modernizálásának, erre 420 millió dollárt költöttek. Kifejlesztették az új generációs műholdat, a GLONASS-M típust, melynek első példányát 2003 decemberében lőtték fel. Az új műhold kisebb és könnyebb volt elődjénél, ugyanakkor javult a pontossága, illetve a kapacitása, mivel több civil frekvencián sugározta jelét. 2007 májusától a korábban csak katonai célra fenntartott 10 méteres pontosságot a civil felhasználóknak is elérhetővé tették. 2010-ben egy baleset következtében a hordozórakéta kilövés közben felrobbant, a fedélzetén lévő három GLONASS-M műhold pedig az óceánba zuhant és megsemmisült, ezzel 160 millió dolláros kárt okozva. Ezzel a jelenlegi fejlesztéseket lezárták, viszont már készül az új terv, amely 2012 és 2020 közötti időszakra határozza meg a GLONASS jövőjét.

IRNSS

Az indiaiak sem épp egy kis nemzet és ország, úgyhogy 2006 májusában ők is nekiálltak a saját rendszerük kifejlesztésének, melyet Indian Regional Navigation Satellite System (röviden IRNSS) névvel illettek. Ezt a rendszert teljes mértékben az indiai kormányzat tartja ellenőrzése alatt. A rendszer teljes kiépítése a jelenlegi tervek alapján 2014-re fejeződik be. Az első műholdat 2011 utolsó negyedévében fogják felbocsátani (utána félévente egyet lőnek fel), ennek kifejlesztése 355 millió dollárba került. A teljes kiépítés után hét műhold és földi kiegészítő egységekből fog állni, a pontosság 20 méteresre van tervezve, és csak India és annak szomszédos környezetében lesz használható.

QZSS

A végére, de nem utolsósorban a jelenleg épp természeti katasztrófa sújtotta Japán maradt. A szigetország a világ legfejlettebbjei közé tartozik, a QZSS (Quasi-Zenith Satellite System) azonban kicsit kilóg a sorból. Egyrészt ez nem teljesen önálló rendszer, hanem a globális alap GPS rendszer kiegészítése, másrészt nem csupán helymeghatározásra, hanem hang, videó és adat átvitelére is használják. A rendszert elsősorban a mobil alkalmazásoknak fejlesztették ki, ami nem is csoda, ha tudjuk, hogy Japánban nem csupán sok mobil van, hanem a legtöbben útközben is sok szolgáltatást használnak rajta (pl. mobiltévé). A QZSS-re 2002-ben adta áldását az akkori japán kormány, fejlesztésében részt vett többek között a Mitsubishi és a Hitachi is. Az első, Michibiki névre keresztelt műholdat 2010 szeptemberében lőtték fel, ehhez még két műhold csatlakozik majd, a tervek szerint 2013-ig. Különlegesség, hogy a műholdak egy úgynevezett HEO (High Elliptical Orbit) pályán keringenek, ezáltal 12 óránként térnek vissza ugyanabba a pozícióba.

A cikk elkészítéséhez a Smartshop nyújtott segítséget, köszönjük! Ha valaki további információkra vágyik, a cég szakértőit személyesen is faggathatja az Erzsébet körúton található üzletükben.

Rusi

Azóta történt

Előzmények