Bevezető

Vannak olyan helyzetek, melyekben kicsit idétlen dolog azt hangoztatni, hogy régen mennyivel jobb volt minden. Ettől függetlenül e cikk elkészítésekor akaratlanul is két korábbi cikkünkre, a nagy 5 megapixeles, valamint a nagy 8 megapixeles tesztre gondoltam. A cél ugyanis most sem változott az 5 és 4 évvel ezelőttihez képest, továbbra is a legjobb kamerás mobiltelefont keressük. Az egy másik kérdés, hogy a telefonok rengeteget változtak.

Épp ezért már nem is olyan triviális kérdés megválaszolása, még úgy sem, hogy egy estét és egy délelőttöt fotózással, majd egy délutánt az elkészült képek összehasonlításával töltöttem. A mezőnyben ugyanis 4 és 41 megapixel között mindenféle érzékelőket találni, de azt már régóta tudjuk, hogy a felbontás önmagában nem minden, a kép összhatása, dinamikája ugyanúgy fontos, mint az optika látószöge, valamint az, hogy az adott készülék szoftvere milyen lehetőségeket kínál tulajdonosának. Ebben a cikkben ez utóbbi dolgokra nem is térek ki, mivel az egyes készülékek tesztjeinél ezek az információk megtalálhatók. Ráadásul sok helyet is elvenne a 9 eszközt felvonultató mezőny efféle irányból történő mustrálása, de itt azt is megjegyezném, hogy ennek a portfóliónak a megszerzése sem volt egyszerű, külön köszönet illeti a Speedshopot és a VIP-Phone-t, amiért gyakorlatilag egy pillanat alatt tudtak nekünk szerezni egy Sony Xperia Z1-et és egy Apple iPhone 5s-t. Hogy mely készülékeket teszteltük és azok mit tudnak, az az alábbi táblázatból olvasható ki.

Egy dolog biztos: ha lenne Guiness-rekordja annak, hogy egy újságíró hány csúcstelefont tud egyszerre a zsebébe rakni, akkor szinte biztos, hogy jó esélyekkel indulhatnék érte. Ennél azonban fontosabb a szenzorméret, mely sajnos viszonylag kevés készüléknél ismert, az Apple iPhone 5s-nél pedig csak azt tudni, hogy az 1/3,2 hüvelykes elődnél 15 százalékkal nagyobb a szenzor mérete. Ez egyébként egy nagyon fontos dolog és sajnos elég idétlen a tört inchben történő megadás, épp ezért a fenti táblázatban milliméterben is megadtam a méretet; a lényeg nagyjából az, hogy minél nagyobb a szenzor, annál jobb lehet a képminőség, melyet persze erősen befolyásol az optika és a képfeldolgozó rendszer is. Öt évvel ezelőtt már megírtam a mobilos képalkotás legfontosabb elemeit bemutató cikket, mely szerencsére azóta sem avult el, úgyhogy aki nem jártas a témában, az nyugodtan kezdje ott a böngészést. A lenti kép egyébként jól szemlélteti a szenzorok méretbeli különbségét, de nem szabad elfelejteni, hogy a lényeg az adott területre jutó pixelek száma; fix szenzorméret mellett elvileg az alacsonyabb felbontás a nyerő.

Szenzorméretek összehasonlítása (forrás: Phone Arena)

Referencia gyanánt a Samsung NX300-as Smart Camerát vetettük be, melyben 23,5 x 15,7 milliméteres, 20 megapixeles CMOS-szenzor található. 18-55-ös gyári objektívvel használtuk, a vakus tesztben viszont nem vett részt, mert nincs beépített villanófénye.

A versenyzők

ABC-sorrend szerint haladva az első versenyző az Apple iPhone 5s, mely technikai paramétereiben nem különösebben előremutató, hiszen csupán 8 megapixeles kamerával rendelkezik és a szoftvere szinte semmilyen beállítási lehetőséget nem nyújt, mégis a teszt egyik esélyese, hiszen elődje is jó képminőséggel rendelkezett. Különleges képessége, hogy ledes villanófényében két különböző színhőmérsékletű fényforrás található, melynek köszönhetően a vakus felvételek elvileg életszerűbbek lehetnek, mint korábban.

[+]

Második alanyunk a HTC One, mely készüléket a tajvani gyártó a piac edukálására és a megapixel-háború leállítására szeretne használni, az egy más kérdés, hogy egyedül viszonylag esélytelenül indulnak harcba. A készülék mindössze 4 megapixeles érzékelővel bír, de található benne optikai képstabilizátor. Konkurenseihez hasonlóan képes Full HD felbontású videók rögzítésére, de az állóképeknél elérhető felbontás én véleményem szerint egyértelműen kevés 2013-ban, ha nincs elég képpont, akkor sokkal nehezebb utómunkát a felvételeken, ezen pedig az sem segít, hogy a gyártó szerint a kis felbontásnak köszönhetően viszonylag sok hely jut egy-egy pixelnek az UltraPixelként emlegetett felépítésnek. A One előnye ugyanakkor Zoe nevű szolgáltatás, mely hasznos funkciókkal kecsegtet.

[+]

A Huawei Ascend P6 8 megapixeles BSI-szenzorral van felszerelve, a gyártó szerint az egyik legkomolyabb funkciója makrózáskor vehető észre, ők 4 centiméteres távolságot mondanak rá. A szoftver sok beállítási lehetőséget tartalmaz, de automata módban is nagyon erős, hiszen képes felismerni a témát és több száz előre eltárolt beállítás közül próbálja meg azt használni, amelyik a legjobbnak tűnik az adott helyzetben.

[+]

Dobogós helyre esélyes az LG G2, mely a koreaiak jelenlegi csúcskészüléke. A Samsunggal ellentétben az ő személyében ki is vannak hangsúlyozva a fotós képességek, a 13 megapixeles szenzor mellett az optikai képstabilizátor az egyik húzó szolgáltatás, melynek köszönhetően nagyobb eséllyel készíthetünk bemozdulásmentes felvételeket, plusz videózásnál is jól jöhet a dolog.

[+]

A korábbi bajnok Nokia 808 PureView referenciaként került a tesztbe, hiszen okostelefonként ma már nem feltétlenül versenyképes a többiekkel a Symbian operációs rendszere miatt. Ugyanakkor 41 megapixeles szenzora olyan képeket készít, melyeket egy-egy digitális fényképezőgép is megirigyelhetne, ráadásul a mezőnyben márkatársa mellett kizárólag ő rendelkezik Xenon vakuval, melynek pozitívumai a vakus teszteknél elő fognak jönni. 

[+]

A trónfosztásra azonban nagy esélye van a Nokia Lumia 1020-nak, mely a finnek tudásának legjavát képviseli. A 808-ban találhatónál fizikailag kisebb, de ugyanakkora felbontású szenzor került bele egy kicsit apróbbnak tűnő Xenon-villanó és optikai képstabilizátor társaságában, de legnagyobb előnye mégis az, hogy egy normális okostelefonnak néz ki, nem pedig egy fényképezőgépnek. Symbianos testvérével ellentétben tehát kompakt, nem fejnehéz, mégis hasonló képminőséget kínál a potenciális vásárlóknak; ráadásul szoftvere intelligensebb is, sok extra funkciót tartalmaz.

[+]

A Samsung Galaxy Note 3 szereplése azért érdekes, mert a készüléket még nem teszteltük, de itt már felvonultatjuk, hogy mit tud. A 13 megapixeles szenzor mellett ledes villanót találunk, és bár a Samsung a rengeteg extra funkció mellett egyáltalán nem hangsúlyozza az eszköz képalkotással kapcsolatos tudását, a Sony által gyártott felépítménytől joggal várhatunk sokat. A szoftver egyébként Samsung Galaxy S4-ben találhatóhoz hasonlóan sokat tud, ráadásul ott is ekkora felbontásról beszélhetünk, valószínűsíthető tehát, hogy a két készülék nagyjából ugyanazt tudja.

[+]

Utolsó versenyzőnk szintén nagy reményeket táplál egy dobogós hellyel kapcsolatban, a Sony Xperia Z1 ugyanis 20,7 megapixeles kamerával büszkélkedhet, ugyanakkor az előzetes pletykákkal ellentétben a Xenon-villanó sajnos kimaradt belőle. Vele kapcsolatban nehézség volt, hogy pont az összehasonlító teszt elvégzése után érkezett egy új firmware hozzá, mely a japán vállalat szerint sokat javít a képminőségen. Mivel ekkorra a tesztelt készülékek egy részét már visszaadtuk, nem volt módunk újra elkészíteni a tesztet, de mivel nem szerettünk volna kitolni a gyártóval, úgyhogy kizárólag a Z1-gyel újra elkészítettünk több fotót is. Nappal persze egészen mások voltak a fényviszonyok, de ott véleményem szerint nem is nagyon változott a képminőség, inkább az éjszakai és makró felvételeknél láttam fejlődést. Ennek megfelelően bizonyos képek a régi, mások az új szoftverrel készültek lesznek a jó összehasonlíthatóság érdekében, de mindig jelölve lesz, hogy melyik melyik.

[+]

A Z1-gyel kapcsolatban máshol is variálnunk kellett, a 20,7 megapixeles felbontás ugyanis csak kézi módban érhető el, az automata legfeljebb 8 megapixelt tud; viszont sok helyen ez utóbbi mód jobb képminőséget nyújtott, ezért egyes helyeken inkább azt használtuk.

Nappali és makró felvételek

A tesztelési metódus a következő volt: mindegyik készülékkel három-három fotót lőttünk a helyszíneken, illetve kipróbáltuk a sorozatfelvételt is, majd ezek közül választottuk ki a legjobban sikerült fotót. Persze levontunk egyéb konklúziókat is azzal kapcsolatban, hogy ezekből a felvételekből hány darab sikerült jól és hol voltak problémák, a legegységesebb képet egyértelműen az Apple iPhone 5s, az LG G2 a két Nokia készülék nyújtotta, velük gyakorlatilag az összes fotó ugyanolyan lett, míg a többieknél azért készült olyan kép is, melyet nem tudtunk volna használni. A nappali felvételeknél mindenhol automatikus módot használtunk, a fénymérést átlagolóra, a fehéregyensúlyt automatikusra raktuk, a vakut ki-, a stabilizációt pedig (ahol lehetett) bekapcsoltuk. Kivétel a Sony Xperia Z1, ahol kézi és automatikus módban is lőttünk felvételeket, hiszen a 20,7 megapixeles felbontás csak előbbinél érhető el; mindig azt a képet használtuk, amelyik jobban sikerült. Az automata mód használata hangsúlyos, állítgatással például a Nokia 808 PureView esetében valószínűleg jobb eredményt is elérhettünk volna itt-ott, de a cél alapvetően a tényleges használat reprezentálása volt, ami leginkább az automata módot jelenti. Persze van olyan készülék, ahol másra nincs is mód.

Az eltérő felbontás miatt az összehasonlítás nem volt egyszerű. Végül egy kompromisszumos megoldás született, mindegyik fotót átméreteztük 8 megapixelesre, majd az alant látható kisebb képeket abból vágtuk ki. A dolog legnagyobb vesztese a HTC One, ahol a kis felbontás miatt gyakorlatilag 200%-os nagyítás mellett lettek kivágva a kisebb képek, ami látszik is az eredményen; nem a tajvani gyártó egyébként gyönyörű készülékével szerettünk volna kitolni, de úgy gondoljuk, hogy 4 megapixel nem elég az üdvösséghez, nem akartuk akkorában nézni a felvételeket azért, mert ők az UltraPixel mellett tették le a voksukat (az én személyes véleményem szerint egyébként ez nem volt egy jó döntés a részükről). A 8 megapixel mindenesetre azt is jelenti, hogy az Apple iPhone 5s és a Huawei Ascend P6 képeihez nem kellett hozzányúlnunk, esetükben 100 százalékos a képkivágás, míg a 13 megapixeles versenyzőknél (LG G2, Samsung Galaxy Note 3 és Galaxy S4) 61 százalékos átméretezés után kerültek kivágásra a dolgok. A Sony Xperia Z1 esetében vagy natív, vagy 38 százalékos méretről beszélhetünk, a két Nokia esetében pedig a 41 megapixeles szenzortól függetlenül 4:3-as képarány esetén 38 megapixel kerül rögzítésre, így ott mindössze 21 a százalékos érték, tehát lent az ötödükre kicsinyített képrészletek láthatók. Hangsúlyozni kell viszont, hogy egy kép minőségét nem a lenti kivágások, hanem a nagy egész határozza meg, milyenek a színek, milyen a rajzolat és a többi. A kivágott részletek kizárólag azért szerepelnek itt, hogy egymás mellett is lehessen látni a képeket, de ezek alapján gyakorlatilag csak a képzaj és a mosás mértéke határozható meg teljes magabiztossággal. A HTC One képei például önmagunkban nézve egészen kellemesek, de ez a lenti kivágásoknál nem feltétlenül látszik.

Fent: Apple iPhone 5s / HTC One / Huawei Ascend P6
Középen: LG G2 / Nokia 808 PureView / Nokia Lumia 1020
Lent: Samsung Galaxy Note 3 / Samsung Galaxy S4 / Sony Xperia Z1

Első nappali helyszínünknél egyértelműen a Nokia Lumia 1020 viszi a prímet, gyönyörű, valósághű színeket produkált. A második helyre az Apple iPhone 5s futott be, színek szempontjából pedig a Huawei Ascend P6 tűnik még jónak, de ott a részletgazdagsággal van némi gond, úgyhogy a harmadik helyre inkább a Sony Xperia Z1-et lehet rakni. Az LG G2, a Nokia 808 és a két Samsung kicsit fakó, az elvártnál kevésbé dinamikus felvételeket készített, szegény HTC a négy megapixeles fotójával pedig csak az utolsó helyre tudott beérni, főleg, mert egy picit mindegyik felvételt alulexponálta. A referencia fényképezőgéppel készült felvételen több részletet láthatunk, mint bármelyik telefonnál, a zajszint is jobb, de lekicsinyítve azért a jobbak már versenyképesek vele.

Fent: Apple iPhone 5s / HTC One / Huawei Ascend P6
Középen: LG G2 / Nokia 808 PureView / Nokia Lumia 1020
Lent: Samsung Galaxy Note 3 / Samsung Galaxy S4 / Sony Xperia Z1

A második felvételnél is egyértelmű a Nokia Lumia 1020 előnye, márkatársát egyértelműen lenyomta szebb színeivel és azzal, hogy a 808-cal ellentétben nincs ködfátyol a felvételeken. Színek és dinamika szempontjából a második hely a HTC One birtokába kerülhetne, mivel az iPhone némileg túlexponált, de a kis felbontás itt sem segít a tajvani versenyzőn, bár a helyzet jobb, mint az előző felvételnél, valahogy részletgazdagabb lett a kép. A második helyet ezért inkább a Z1 viheti el, kellemes részletgazdagság és korrekt színek jellemzik, mindkét tekintetben kicsit jobban teljesít, mint a két Samsung versenyző. A Huawei Ascend P6 színek valamiért teljesen valószínűtlenek lettek, és ebben az LG G2 sem brillírozott, a felvétel egy kicsit impresszionista-jellegű, olajfestményre hasonló. Az NX300 felvétele finomabb a telefonosoknál, de az előny nem leírhatatlanul nagy.

A makró felvételek is jó fényviszonyok között készültek. A fenti táblázatból kiolvashatók az általunk mért közelpontok; ígéretéhez hűen a Huawei-nél a legkisebb ez az érték, de kimagaslóan teljesített az LG G2 és az iPhone 5S is; ez utóbbi készüléknél egyébként az összes kép jól sikerült, ami semelyik másik versenyzőről nem mondható el. A két Nokia esetében a legkisebb elérhető távolság is nagy, a felbontásuk is annyival nagyobb, hogy végeredményben nagyon hasonló méretet tudjunk kivágni a témából. A Lumia 1020 esetén dícséretes, hogy a 808-hoz képest jelentősen faragtak a makró-távolságból.

Fent: Apple iPhone 5s / HTC One / Huawei Ascend P6
Középen: LG G2 / Nokia 808 PureView / Nokia Lumia 1020
Lent: Samsung Galaxy Note 3 / Samsung Galaxy S4 / Sony Xperia Z1

A helyzet teljesen egyértelmű, makróban a Huawei P6 a király, de szorosan mögötte ott lohol az iPhone 5s is. Nagyon jól teljesít a két Samsung is, a többiek viszont közepesen muzsikálnak; a 1020-nál látszik a fejlődés a 808-hoz képest, de mivel a PureView modell készítette a legkevésbé látványos felvételt, ez önmagában még nem feltétlenül ad örömre okot. A Sony Xperia Z1 esetén viszonylag látványos különbség fedezhető fel a 14.1.G.1.518-as és 14.1.G.1.534-es firmware-rel készült felvétel között, a cikkbe ez utóbbit raktuk be, még ha kicsit más is a felvétel. A számsorokra kattintva külön-külön is megnézhetők a felvételek, eredetileg pedig ezt készítettük a régivel. A japán versenyzővel kapcsolatban egyébként az a konklúzió, hogy a régi szoftverre kimondottan gyenge, az újjal pedig jobb, de nem kimagasló az eredmény. Makró objektív hiányában az NX300 nem tudta vinni a prímet, hiába egy rendes fényképezőgép.

Éjszakai mód, vaku

Éjszaka állványról megtámasztva, vaku nélkül fotóztunk a Hősök terén. Az új firmware-rel némi kavarodást okozó Z1-nél hatalmas különbséget természetesen nem láttunk a két szoftververzió között, úgyhogy a korrektség kedvéért az első képnél az új, a másodiknál a régi firmware került bele a cikkbe.

Fent: Apple iPhone 5s / HTC One / Huawei Ascend P6
Középen: LG G2 / Nokia 808 PureView / Nokia Lumia 1020
Lent: Samsung Galaxy Note 3 / Samsung Galaxy S4 / Sony Xperia Z1 (régi firmware itt)

Kezdjük hátulról; a HTC One pocsék képet lő, mégsem jut olyan sok fény a UltraPixel érzékelőre, mint állítják. A sok fény és a nagy dinamikatartomány megzavarta a Huawei Ascend P6-ot, az LG G2-t, a Samsung Galaxy Note 3-at és a Sony Xperia Z1-et is, mindegyiknél egy világító fényoszlopnak néz ki a Milleniumi emlékmű, ami a tetején található Gábriel arkangyal számára hízelgő lehet, a gyártókra nézve már kevésbé az. Külön kiemelendő egyébként az LG G2 elképesztő zajszűrése, melynek köszönhetően semmi részlet nem látszik a felvételeken, ahogy említésre méltó a Sony Xperia Z1 felvételein található hotpixelek sokasága, melyek sehol máshol nem láthatók. A hotpixelek egyébként az érzékelő gyártási vagy tervezési hibájára, egyenetlenségére mutatnak rá, a világosabb képpontoknál a szenzor érzékenyebb és hamarabb telítődik, amivel aztán a feldolgozó algoritmus nyilván nem tud mit kezdeni. Mivel konkrétan két darab Z1-et is vizsgáltunk, nem valószínű, hogy egyedi jelenségről lenne szó, ami nagyon sajnálatos.

A sereghajtóknál csak egy árnyalattal jobb a Samsung Galaxy S4 képe, de igazából három eszköz van, melyek tényleg értek valamit, ez a trió pedig a két Nokiából és az Apple csúcsmodelljéből áll. Az iPhone 5s felvétele szintén nem jó, de azért már használható, a két Nokia pedig képrészletek és zaj szempontjából jól áll ugyan, de a 808-as mindig eltévesztette a fehéregyensúlyt. Jó képet tehát egyetlen egy készülék tudott lőni, ez pedig Lumia 1020-as, de a rendes fényképezőgép előnye egyértelmű.

Fent: Apple iPhone 5s / HTC One / Huawei Ascend P6
Középen: LG G2 / Nokia 808 PureView / Nokia Lumia 1020
Lent: Samsung Galaxy Note 3 / Samsung Galaxy S4 / Sony Xperia Z1 régi firmware itt)

A Műcsarnokot színhelyesen gyakorlatilag csak az iPhone 5s tudta lefotózni, az előző témánál jobb eredményt produkált a Huawei Ascend P6 és az LG G2, de romlott a két Samsung. Képrészletek szempontjából viszont mind a négyen leszerepeltek, a molinó mögötti Műcsarnok feliratot nyomokban tartalmazza az iPhone 5s és az Xperia Z1, valamennyire pedig olvasható a két Nokián, melyek azonban a fehéregyensúlyt alaposan elrontották. Ez persze szoftveresen helyrehozható, de jó szájízzel ennek ellenére sem jelenthető ki, hogy ezt a fordulót ők nyerték meg. A HTC One itt is a mezőny mögött kullog, pedig a többiek sem alkottak maradandót. Még az NX300-as okoskamera felvétele sem tökéletes.

Fent: Apple iPhone 5s / HTC One / Huawei Ascend P6
Középen: LG G2 / Nokia 808 PureView / Nokia Lumia 1020
Lent: Samsung Galaxy Note 3 / Samsung Galaxy S4 / Sony Xperia Z1

A vakuval készült felvételeket teljes sötétségben készítettük, a téma körülbelül 1,8-2 méterre volt a telefonoktól. A fókuszálást mindegyik készüléknek egyedül kellett volna megoldania, a mezőnyből egyedül a Nokia PureView 808 nem volt képes a feladatra, mivel az AF-segédfénye gyengének bizonyult ilyen tárgytávolságnál. Viszont így is ő lőtte a legszebb és legrészletgazdagabb fotót, a Xenon villanó úgy bevilágította a teret, mintha égett volna a lámpa; mivel teljes sötétségben nem gyakran fotózik az ember, a fókuszálási problémát elnézzük neki. A valóságnál kicsit melegebb színhőmérsékletű, de szép fotót lőtt a Lumia 1020 is, mely mögött nincs sokkal lemaradva az iPhone 5s, ahol viszont jók a színek, ér tehát valamit a dupla ledes villanó. A két Samsung versenyző között hatalmas a különbség, a Note 3 mossa a részleteket, az S4 pedig nem, így zajos; színhőmérsékletben is van némi különbség köztük, de mindkét felvétel használható. A villanó ereje szempontjából futottak még kategóriás a HTC One, melyet a kis felbontás megint hátráltat; az LG G2 és az Xperia Z1 viszont a kelleténél gyengébb villanóval van szerelve, túl sötétek a képeik. Ebben a tesztben mégis a Huawei Ascend P6 a sereghajtó, nagyon gyenge a teljesítménye.

Videó, összegzés

Mozgóképek rögzítésénél egy kivételével az összes készülék ugyanazt tudja: 1920 x 1080 pixeles felbontású (Full HD) felvételt másodpercenként 30 képkockával. Az egyetlen kivétel a Samsung Galaxy Note 3, mely már 3840 x 2160 pixeles (4K) felbontást is tud rögzíteni. A tesztben persze vele is Full HD-ban rögzítettünk.

Az elkészült felvételeket stabilitás (mennyire tudja a telefon kiküszöbölni a kézremegést), részletgazdagság és összhatás szempontjából is lehet vizsgálni, utóbbiba a színek, a rajzolat tartozik bele. A legegyszerűbb az első szempont, itt a Nokia Lumia 1020 mindent vitt, stabilizátora szinte teljesen mozdulatlanná varázsolta a képet. Nagyon kellemes az LG G2, melyben ugye szintén található optikai stabilizáció; jól teljesített az iPhone 5s és a Nokia 808 PureView is, a két Samsung viszont alaposan leszerepelt, mert bár stabilak, a folyamatos fókuszálgatásuk nehezen élvezhetővé tette a felvételeket. A kézremegéssel semmit sem tudott kezdeni a Huawei P6, ahol egy picit villódzottak is a kép egyes részei, némi remegés pedig a Sony Xperia Z1 esetében is látható, de talán jobb a helyzet, mint a felsorolt három készüléknél. A HTC One szintén vibrál kicsit.

Fent: Apple iPhone 5s / HTC One / Huawei Ascend P6
Középen: LG G2 / Nokia 808 PureView / Nokia Lumia 1020
Lent: Samsung Galaxy Note 3 / Samsung Galaxy S4 / Sony Xperia Z1
(100 százalékos képkivágások)

A készülékek között elképesztően nagy különbségek vannak; fent az oszlopok számából is látszik, hogy hol mekkora a látószög, ebből a szempontból a HTC One és a két Nokia lemossa a mezőnyt. Színek szempontjából is a tajvaniak modellje tűnik a legjobbnak, az iPhone kicsit túlságosan meleg tónusú, az LG pedig a másik oldalon esik túlzásba, plusz a zajszűrés miatt rajzfilmszerű az egész felvétel. Átlagos a két Samsung és a Sony, a Huawei egy kicsit fátyolos, a Lumia 1020 pedig akár közel is állhatna a valósághoz, ha nem lenne túlhúzva az összes szín, ami miatt rikító, túlszaturált a képe, mely zavaró lehet. Még szerencse, hogy részletesség szempontjából a Samsung Galaxy Note 3 mindent visz, úgyhogy a videós korona az ő fejére kerülhet, az ezüstöt az Apple iPhone 5s kapja, a bronzon pedig a kicsit túlszaturált Nokia Lumia 1020 és a kicsit részletszegény, de nagy látószögű és színhelyes HTC One osztozhat.

Nem olyan egyszerű levonni a konklúziót az eddig olvasottakból, mint ahogyan tűnik. Az viszont biztos, hogy új királyt avathatunk a fotós mobilok között a Nokia Lumia 1020 személyében, mely éjjel-nappal és vakuval is jófelvételeket készít, de kicsit gyenge a makrója. Az alacsonyabb felbontás miatt a bajnoki címre nem volt esélyes, de roppant kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott az Apple iPhone 5s, mely több szempontból jobb a Nokia 808 PureView-nál, mely már nem igazán kapható, úgyhogy nyilván nem valódi alternatíva, de a történet így kerek. Persze a 808 képei nyilván szebbek, de az iPhone 5s kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújt, makróban jobb, erősebb az AF-segédfénye és jóval kompaktabb méretű.

Tulajdonképpen lehetne dobogós a Sony Xperia Z1 is, mely nappal nagyon szép fotókat készít, éjszaka viszont gyenge a teljesítménye, makróban sem remekel és a vakuja sem épp világklasszis. A Samsung Galaxy S4 kiegyensúlyozott teljesítményt hozott és bár semmiben sem kiemelkedő, szégyenkezni sincs oka. A Samsung Galaxy Note 3 éjszaka még művelt furcsa dolgokat, de ez tényleg lehet szoftveres hiba. Viszont videóban nagyon jó; reméljük, hogy ott a fókuszálásból adódó ugrálást szintén megoldja majd egy újabb firmware. Az LG G2 nagy fejlődés a gyártónál, de szoftveresen kicsit rosszul tekergették, felvételein túlságosan erős a zajszűrés, ami miatt az összhatás nem az igazi, optikai stabilizáció ide vagy oda. A Huawei Ascend P6-ra a kamerás fronton nem különösebben erős gyártó méltán lehet büszke, hiszen az eszköz befért ebbe a mezőnybe, még ha ott a makrót leszámítva sereghajtó is; közeli képeknél viszont egyértelműen a legjobb. A HTC One pedig a 4 megapixeles szenzorral nem tudott nagyon labdába rúgni, éjszaka szinte használhatatlan, de ez nem azt jelenti, hogy nappal ne lehetne vele szép fotókat lőni.

Ezzel persze nem szeretnénk egy abszolút sorrendet felállítani, de azt ki lehet jelenteni, hogy a három legjobb fotós készülék a mezőnyből a Nokia Lumia 1020-ból, a Nokia 808 és az Apple iPhone 5s. Mindegyik másban erős, a két finn eszköz elképesztően részletes fotókat lő, amivel az iPhone nyilván nem tud versenyezni, de minden körülmények között megbízható. Az én személyes véleményem ettől függetlenül az, hogy jelenleg a 1020-as Lumia a király.

Bocha
(A fotózásban Legendd és Hunor segített, köszönöm!)

Az Apple iPhone 5s tesztkészülék a VIP-Phone jóvoltából jutott el hozzánk, a Sony Xperia Z1-et pedig a Speedshop bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönjük!

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.