Bevezető, miért?
Valószínűleg a törzsolvasó és fórumainkon rendszeresen megforduló közönségnek nem lesz ebben a cikkben semmi izgalmas, viszont a gyerekek telefonjának beállításáról szóló magyar nyelvű anyagunkhoz hasonlóan a keresőkből talán idetalál olyan, akinek nem egyértelmű a miként, és segítséget nyújtunk neki. A másik apropó, hogy a táblagépeket gyártó cégek produktivitás szempontjából sokszor a hordozható számítógéppel egyenértékű eszközként pozícionálják portékájukat, ehhez nagy örömmel ajánlva a billentyűzetes (esetenként touchpadet is tartalmazó) kiegészítőjüket. Amivel csak az a baj, hogy ugye ritkán, leginkább soha nem adják a gép mellé, legyen szó akár egy olcsóbb eszközről, akár a félmillió forint feletti induló árral startoló 12,9”-es iPad Próról vagy Galaxy Tab S9 Ultráról, míg egy laptop esetén ugye alapértelmezetten benne van a vételárban a beviteli periféria. A Microsoft Surface és a hozzá hasonló hibrid eszközök felett most kicsit hunyjunk szemet.
Egy Samsung Galaxy Tab S9 Ultra a gyári billentyűzettel [+]
A billentyűzetek és a klaviatúrával egybeépített tokok árazásában is hatalmas a szórás, a fent említett két csúcsgéphez a gyári tasztatúra lazán százezer forint felett kezdődik, de a tavalyi év szerintünk egyik legjobb táblagépéhez, a Xiaomi Pad 6-hoz is 27 ezer forintot kell kiperkálni a gyári, touchpad nélküli megoldásért. Olyan szempontból könnyűséget jelentenek ezek, hogy a táblánkra tapadnak, laptopszerűen összecsukhatók és jó esetben dőlésszöget is állíthatunk rajtuk. Abból a szempontból viszont már inkább hátrányosak, hogy más eszközzel nem valószínű, hogy fogjuk tudni együtt használni őket, mert ezek a megoldások általában egyéni három- vagy négypontos fizikai csatlakozón keresztül kommunikálnak.
Nagyon szűkös és a funkciógombok sorát nélkülözi a Xiaomi Pad 6 billentyűzetes kiegészítője [+]
Pedig meglehet, hogy a tablet helyett telefonnal, számítógéppel, okostévével, konzollal is kívánnánk egyszer majd szövegbevinni, úgyhogy itt jönnek szóba a Bluetooth perifériák, melyek sokoldalúságukban jobb választást jelenthetnek. Ezek között szintén hatalmas a szórás árban és minőségben. Megnézve a két hazai legnagyobb webáruház és az egyik klasszikus elektronikai áruház kínálatát, a háromezer forintos billentyűzettől indulva találhatunk a több tízezres mechanikus klaviatúráig mindent. Mivel a tabletünket valószínűleg hordoznánk magunkkal, így inkább a kis(ebb) méretű, de azért a gépelési ergonómiát a hordozhatóság oltárán fel nem áldozó megoldást érdemes választanunk. A tokba épített billentyűzetek egyik nagy hátránya általában pont ez, a szűkös hely miatt minimális a gombok közti távolság, s rövid a billentyűút is.
Az egyik legnépszerűbb Bluetooth billentyűzet például a Logitech K380 vagy K480, utóbbiban dedikált tartóval a táblagép vagy telefon megtámasztására, egyszerű tekerőgombbal az elérhető három eszköz közötti váltásra. Ha a hordozhatóság és a helytakarékosság szempont, akkor az összehajtható billentyűzetek is szóba jöhetnek, itthon viszonylag nagy választékot kínál ezekből a SpectrumPoint. A felsoroltak mindegyike a 13 - 18 ezer forintos kategóriába tartozik, ahogyan a cikk megszületéséhez használt Asus Marshmallow (KW100) billentyűzet is. Az eszközről a Prohardver írt már bővebben, viszont egy-egy beállítás ismertetése kapcsán szóba kerül még ebben az anyagban is.
A gyári billentyűzetes tokoknál takarékosabb megoldás: Bluetooth egér és billentyűzet, illetve esetünkben egy tartó, melyet kitámasztós tok is helyettesíthet [+]
Mire érdemes vásárlás előtt figyelmet fordítanunk? A kompatibilitásra, főleg, ha több eltérő operációs rendszerű eszközzel is szeretnénk használni az eszközünket, az iOS/iPadOS nem feltétlenül működik együtt bármivel, vagy ha a szövegbevitel megy is, funkciógombok hiánya csonkolhatja az élményt. Érdemes megnézni a kiosztást is vásárlás előtt, mert a rendszerünk ugyan kezeli a magyar nyelvet, meglepődhetünk és bosszankodhatunk, ha a megszokottól más helyen vannak egyes ékezetes betűk vagy írásjelek. Ha már kiosztás, gondolkodjunk el rajta, mennyit használnánk a numerikus részt, elég-e a betűk feletti számsor, vagy nem? Bár az általunk választott húszezer forintos kategóriában nem gyakori, de felvetődhet a kérdés, hogy kell-e háttérvilágítás a billentyűink mögé? Akkumulátoros vagy elemes legyen a kiegészítő, legyen-e benne opcionális vezetékes kapcsolat, járjon-e hozzá USB-s vevőegység is? Esetleg gondolkodhatunk azon is, hogy hol használnánk inkább? Ha például asztalra fektetve, érdemesebb gumitalpas megoldást keresni a jobb stabilitásért, és segítheti a kényelmes gépelést, ha a billentyűzeten vannak kihajtható lábak és megemelhető kicsit a háta. Most pedig nézzük, hogyan csatlakozik és kezeli az Android és az iPadOS rendszer a bluetoothos (Marshmallow) billentyűzetet!
Android
Csatlakoztatni a billentyűzetet és az egeret is mondhatni, hogy gyerekjáték. Meg kell nyitnunk a táblagépünk beállításait, ott pedig a Bluetooth menüpontban az új eszköz csatlakoztatására menni. A cikkhez mi a Lenovo Tab P12 Pro táblagépét használtuk, rajta Android 13-as rendszerrel. Miután kiválasztottuk az elérhető eszközök listájából a billentyűzetünket, be kell rajta gépelnünk egy párosító kódot, lenyomjuk az Entert és kész is a varázslat. A kiosztás okozhat gondokat, ha a beírandó kód tartalmaz 0-át, ilyen esetben három helyen rejtőzhet a zéró: a Z-től egyet balra, az 1-től egyet balra, a 9-től egyet jobbra.
A billentyűzet csatlakoztatási folyamata (forrás: Mobilaréna) [+]
Egér csatlakoztatása ugyanígy megy azzal a különbséggel, hogy ott nem kell egy adott számsort begépelnünk az egéren. Azért itt vannak vizualizációs célból a lépésekről készült képernyőmentések. Esetünkben a billentyűzet csatlakoztatása automatikusan aktiválta a PC mód nevű, asztali környezetet imitáló megjelenést.
Egeret ugyanúgy párosíthatunk (forrás: Mobilaréna) [+]
Ha megvagyunk, maradjunk még a beállításokban, csak a Bluetooth menüből kilépve görgessünk le a Rendszer menüponthoz, ott pedig válasszuk ki a Fizikai billentyűzet opciót. Az Asus által biztosított KW100-as mályvacukor angol kiosztású, a Lenovo táblagép valamiért mégis svéd nyelven kezdett el szövegbevitelt elfogadni a párosítás után. Ezt kikerülhetjük, egyszerűen lépjünk be a fentebb írt menüpontba, ott válasszuk ki legfölül a tasztatúránk nevét, majd nyomjunk rá.
A fizikai billentyűzet menüpontot kell megkeressük (forrás: Mobilaréna) [+]
A felugró menüpontban, ha nem látjuk a magyart (vagy más igényeinknek megfelelő nyelvet), akkor az alsó Billentyűzetkiosztások beállítása gombbal kerülhetünk az Android rendszer nyelvválasztójába, amely beállítás után a megfelelő karaktert rendeli hozzá az adott fizikai gombhoz. Magyar be, svéd ki, az angolt pedig meghagytam tartaléknak, hogy biztosra menjek, a Ctrl + szóköz lenyomásával az Android gyorsan és egyszerűen vált a beviteli nyelvek között. (Amerikai angollal egyébként elérhető Workman, Dvorak vagy Colemark kiosztás is fizikai billentyűzettel, magyarul nem.)
A nyelvválasztás menüjében megtaláljuk a magyart akkor is, ha esetleg fizikai billentyűzetünk nem hazai kiosztású (forrás: Mobilaréna) [+]
Egyet visszalépve a beállítások között kikapcsolhatjuk, hogy a képernyőn megjelenjen a virtuális billentyűzet akkor is, ha aktív a fizikai klaviatúránk. Kikapcsolásával az automatikus javítás és a javasolt szavak nem kapcsolnak ki, a képernyő alján egy apró sávon ugyanúgy megjelennek.
Az autokorrekt a virtuális billentyűzet kikapcsolásával is aktív marad (forrás: Mobilaréna) [+]
A Billentyűparancsok menüpont neve beszédes, viszont itt már akadnak azért problémák, az alkalmazások átrendezését és átméretezését például nem támogatja minden program. Az olyan egyszerűbb kombinációk viszont, mint az Alt + Tab váltás, a gyors zárolás, a gyors tálcára ugrás simán mennek. Ezekről a táblagép rendszere leírja, hogy mi micsoda, de a Lenovo tablet esetén átállítani nem lehetett a megadott parancsokat. Lehetséges, hogy más gyártótól származó tablet nem rendelkezik ilyen menüponttal, erről egy kicsit lejjebb.
(forrás: Mobilaréna) [+]
Vannak viszont általában magán a klaviatúrán is extra funkcióbillentyűk, esetünkben a hangerő állítása, az alkalmazásváltó, a kereső, a lejátszott tartalom vezérlése, az előre- és visszalépkedés és a gyors képernyőkép volt elérhető a KW100-as funkciósorában, ezek hiba nélkül működtek egyből párosítás után.
Az egér kapcsán ennyi beállítási lehetőségünk sincsen. Asus Marshmallow (MD100) vezeték nélküli egeret használtunk a táblagéppel, a párosítási folyamat után megjelent a kurzor a kijelzőn, a bal klikk az érintőkijelző érintésének, a jobb klikk pedig a hosszabban nyomva tartás feladatát veszi át általánosságban, de például egyes esetekben az egyébként három pontra bökve elérhető menüt nyitja meg (például a Google alkalmazásaiban). Kijelölni ugyanúgy tudunk, mint számítógépen a bal egérgomb nyomva tartásával, viszont a görgetés irányának invertálására beállítási lehetőséget az Android rendszerben nem találtam.
A jobb klikk alkalmazásonként és menüpontonként eltérő lehet. Itt az ujjal hosszan nyomva tartást szimulálja, de az appot megnyitva már a részletes menüt hozza elő (forrás: Mobilaréna) [+]
A billentyűzet vagy az egér bármely gombjának lenyomása ébresztheti a kijelzőt, de ugyanúgy aktív marad az érintőkijelző is, ergo bármikor belenyúlhatunk a munkánkba. Kényelmi szempontból versenyképes a virtuális billentyűzettel még egy ilyen kompakt méretű klaviatúra is, mint a KW100-as (282 x 130 x 18,4 mm), bár az esetünkben vicces volt, hogy a billentyűzet vastagsága közel kétszerese volt a táblagépének. 375 grammjával nehéznek sem mondható a KW100-as, de legnagyobb erénye ennek és kategóriatársainak is abban rejlik, hogy ha épp nincs szükségünk rá, akkor egyszerűen otthon is hagyhatjuk. Az elemek töltöttségének állapotáról az Android rendszer nem adott tájékoztatást, míg Windowson képes ezt az információt átadni a billentyűzet.
Balra az Asus KW100, jobbra a Lenovo Tab P12 Pro [+]
A Lenovo táblagép mellett egy olcsóbb, Honor gyártotta, Android 13-at futtató tableten is kipróbáltuk a KW100-at, a csatlakoztatási folyamat megegyezett, egyetlen különbség abban volt, hogy a fizikai billentyűzetre vonatkozó beállításokat a Honor tabletjén nem a Rendszer menüpont, hanem a Kisegítő lehetőségek alatt találtuk meg. Viszont itt már nem próbálta erőltetni a svéd nyelvet a rendszer, megjegyezte a korábbi magyar - angol beállításunkat.
Hiába Android 13-as rendszer mindkettő, a billentyűzet beállításai más menüpontban találhatók meg. Érdemes a beépített keresőt használni ilyenkor (forrás: Mobilaréna) [+]
Arra érdemes felkészülni, hogy nem minden androidos táblagép van felszerelve asztali nézettel, illetve hiányozhatnak a beállítások közül a billentyűparancsok leírását tartalmazó részletek, ha a gyártó nem készítette fel külön erre a tabletet. Az alapvető funkciók — szövegbevitel, szövegjavítás, nyelv beállítása — viszont ugyanúgy megvannak, és a fizikai billentyűzetbe épített funkciógombokat — hangerő, képernyőkép mentése — ezek is ugyanúgy támogatják. Mi a két kipróbált táblagéppel nem tapasztaltunk észrevehető csúszást a szövegbevitel során, a gépelés sebességének szempontjából ugyanazt az élményt adták vissza a táblagépek a billentyűzettel, mint amikor számítógépre csatlakoztatva használtuk a tasztatúrát. A KW100 billentyűinek leütési útja 1,2 mm, amivel érzésre inkább a laptopokhoz áll közelebb. Hangja van, de hangosnak nem nevezhető, a membrános kapcsolók pedig azoknak, akik laptopon való gépeléshez vannak szokva, valószínűleg kényelmesek lesznek.
iPadOS
A csatlakoztatási folyamat iPad készülékhez semmiben sem különbözik az androidostól. Az iPad beállításai között kiválasztjuk a Bluetooth menüpontot, a billentyűzetet pedig csatlakoztatási módba kapcsoljuk. Ez eszközönként eltérő lehet, esetünkben az Fn gomb és az 1-2-3 valamelyikének lenyomásával lehetett a megfelelő csatornát kiválasztani, lévén összesen három eszköz megjegyzésére képes a KW100-as. Váltani szintén az Fn + 1-2-3 billentyűkombinációkkal lehet az éppen csatlakoztatott eszközök között, az egyetlen probléma, hogy az Asus tasztatúrája arról nem ad tájékoztatást, hogy épp mire csatlakozik, míg például a korábban említett Logitech K480 tekerőgombja egyértelműen jelzi.
(forrás: Mobilaréna) [+]
Az egér csatlakoztatásához szintén ugyanezt a módszert kell alkalmaznunk, az eszközt Bluetooth párosítás módra állítjuk, majd az iPadOS beállításainak Bluetooth menüpontjában kiválasztjuk az elérhető eszközök listájából. Mi egy iPadOS 16.3.1-et futtató, 11 hüvelykes iPad Pro készülékkel próbáltuk, itt ez már automatikusan megjeleníti a kör alakú kurzort az egér csatlakoztatása után annak megmozdításakor, de ugyanígy tesznek az iPadOS 13.4-et vagy frissebb rendszereket futtató egyéb Apple táblagépek is.
(forrás: Mobilaréna) [+]
Érdemes a Beállítások elhagyása előtt még az Általános menüpontot megnyitni, itt van ugyanis a Billentyűzet, valamint a Trackpad és egér menüpont, utóbbiban állítható a kurzor követési sebessége, invertálható a görgetés iránya, illetve megadható, hogy a jobb vagy a bal gomb legyen a másodlagos kattintás. Természetesen az iPad sem kapcsolja ki ilyenkor az érintőkijelzőt, bármikor belenyúlhatunk kézzel abba, amit éppen csinálunk. Azon pedig ne lepődjünk meg, hogy a kurzor automatikusan eltünteti magát, ha nincs használatban.
(forrás: Mobilaréna) [+]
Mint az a képen is látható, az iPadOS automatikusan azonosítja a csatlakoztatott billentyűzetet és több beállítási lehetőséget is kínál hozzá. Bár ez azért nem tökéletes, ANSI kiosztásnak hitte a tesztre használt ISO billentyűzetet, de ezt a legalsó menüpontban (ez a valamiért magyarra nem lefordított Keyboard Type) könnyedén korrigálhattuk. A teszthez kipróbált klaviatúra támogatja az iPadOS-t és a Mac extra billentyűi (Cmd, Option) is megvannak rajta, de a 0 és az Í betű ragaszkodott a helycseréhez és se a szoftverben, se a billentyűzeten nem találtam módot arra, hogy ezt megváltoztassam. Egyedül az jutott eszembe, hogy számítógéphez csatlakoztatva felcserélem a két gombot, de ugye ez az anyag arról szól, hogyan használjuk tablettel a Bluetooth kiegészítőket, úgyhogy ezt az opciót elvetettem. Az iPadOS csak a funkcióbillentyűk variálását engedi, illetve beállítható Dvorak vagy Colemark kiosztás.
(forrás: Mobilaréna) [+]
Nem magától értetődő, de a Beállítások — Kisegítő lehetőségek — Fizikai és motoros funkciók — Billentyűzetek menüpont alatt is találunk még a hardveres klaviatúrára vonatkozó beállításokat. Például itt lehet bekapcsolni a Teljes elérés billentyűzettel funkciót, ami gyárilag nem aktív és aminek bekapcsolása nélkül nem tudunk például a nyilakkal bárhol a rendszerben navigálni. A Parancsok menüpontot megnyitva pedig beállíthatunk egyedi gombkombinációkat, melyekkel akár az iPad vezérlésére egyébként alapértelmezett kézmozdulatokat is helyettesíthetjük gombnyomással. Bármilyen parancsot is adjunk meg, a billentyűzet saját funkciósorát és azok feladatait, mint az alkalmazásváltó, hangerőállítás, kereső megnyitása nem fogjuk vele felülírni.
(forrás: Mobilaréna) [+]
Az Automatikus elrejtés menü arra szolgál, hogy a billentyűkkel kijelölt dologról az alapértelmezetten világoskék kijelölést jelző szín eltűnjön-e egyáltalán és ha igen, milyen gyorsan. Állítható még a kijelölés mérete, kontrasztja, és természetesen színe is, hasonlóan a Mac gépekhez.
Állítható, hogy mekkora legyen az időeltolódás a billentyű megnyomása és a parancs végrehajtása között (Lassú billentyűk) és megvan itt is a Beragadó billentyűk opció, melynek funkciója megegyezik a számítógépeken megszokottal.
(forrás: Mobilaréna) [+]
És akkor a használatról. Az egér és a kurzor megszokása mindenképpen igényelt némi időt, részemről furcsa volt elsőre, hogy nem a megszokott mutatómat látom és amint ráviszem valamire a kurzort, eltűnik, kijelölve az adott ikont. Aztán egy idő után egész intuitívnak tűnt, segíti a felhasználót a rendszer ezzel, hogy pontosan és egyből eltalálja, amit akar. Ha olyan egeret használtunk volna a teszt során, melyben érintőfelület is van, mint például az Apple sajátja, akkor a többujjas kézmozdulatokat az egéren elvégezve is értelmezte és végrehajtotta volna az iPad ugyanúgy, mintha a kijelzőn tettük volna. Az MD100 viszont klasszikusabb ennél két nyomógombjával és lenyomható görgőjével.
Ha van csatlakoztatott hardveres billentyűzet, akkor a virtuális nem ugrik fel, csak egy kis ikon alul, melyen a nyelvet váltó és a diktálás funkciót indító gombot láthatjuk. Magyarul működik a szövegjavítás, viszont a prediktív szövegbevitel nem a gyári billentyűzettel, ám az Apple billentyűzete által támogatott nyelveken (például angolul) igen. Próbáltam, hogy ha van telepítve magyar prediktív szövegbevitelt támogató program (GBoard és SwitfKey), akkor az együttműködik-e a fizikai billentyűzettel, de nem, az Apple sajátja kizárólagosságot élvez a fizikai billentyűzet kezelésekor.
Jobb klikk, gyári súgó a billentyűzet használatához és a gyors alkalmazásváltó (Cmd + Tab) (forrás: Mobilaréna) [+]
A szövegbevitel ugyanúgy működik, ahogy a virtuális billentyűzetet használva is menne. A szövegbeviteli mezőre visszük az egérrel a kurzort, esetleg odanyomunk ujjunkkal, utána pedig gépelünk. Ha valamit elgépelnénk és be van kapcsolva a segítő korrekció, a magyar nyelvnél az adott szó alatt megjelenik a helyesnek gondolt javaslat buborékban és automatikusan cseréli a rendszer. Ha ezt nem akarjuk, nyomjunk a buborékban a kis X-re, vagy a lefelé nyílra. Angol (vagy egyéb prediktív bevitelt támogató) nyelvnél az alsó sorban láthatjuk a javaslatokat, és csak a szóközt nyomogatva is összerakhatunk egy mondatot. A szokásos billentyűparancsok itt is működnek kijelölésre, másolásra, beillesztésre, a szövegtörzsön belüli ugrálásra, ahogy minden más rendszeren is.
Ahogy megjegyeztük az Androidról szóló oldalon, úgy térjünk ki itt is rá, hogy nem minden iPad támogatja a Porondmester funkciót, ami az asztali nézethez talán leginkább közelítő mód ablakos elrendezéssel.
Apple iPad és az Asus Marshmallow billentyűzete és egere [+]
Összefoglalás
Mivel ez nem egy klasszikus értelemben vett teszt és nem is a két rendszert összehasonlító anyag, így nagy megfejtés nincs a verdiktben, de tapasztalatainkat azért sűrítsük pár mondatba. Mind az iPadOS, mind az Android nagyjából ugyanúgy kezeli a vezeték nélküli perifériákat és mindkét rendszer esetén kényelmesebb lehet egy Bluetooth egér és billentyűzet használata a szövegbevitellel járó feladatok során. Kényelmesebb lenne, ha mindkét rendszer egy helyre gyűjtené az összes beállítási lehetőséget és nem szórná szét különböző menüpontok alá, de a beépített keresők ezen a problémán egyébként okosan segítenek túllendülni. Egyetemi, munkhahelyi jegyzeteléshez, hosszabb e-mailek megírásához, de akár csak böngészéshez és chateléshez is kényelmes megoldást jelenthet egy ilyen kiegészítő olyan helyzetekben, ahol nem akarja az ember a diktálást használni vagy az érintőkijelzőt nyomkodni. Egyértelműen nem tudjuk azt mondani, hogy mindenkinek érdemes befektetni még a táblagép mellé egy Bluetooth billentyűzetbe és egérbe, de ha gondolkodott már a vásárláson, akkor tapasztalataink szerint hátránya sem származik majd belőle.
A Marhsmallow KD100 billentyűzetet és MD100 egeret a magyarországi Asus képviselet biztosította kérésünkre, a Tab P12 Pro a Lenovo Magyarország jóvoltából volt nálunk teszten, a Honor táblagép pedig a Honor Magyarországtól érkezett tesztre, így felhasználtuk ehhez az anyaghoz is.
viragdani01
