Egyre nehezebb a mobilhardverek jelölése alapján a teljesítményre és hatékonyságra következtetni. A Snapdragon 7 Gen 1 például elég harmatos lett ahhoz képest, hogy a felső-középkategóriába szántak, és igencsak marketingszagúnak tűnt a folytatást kapásból Snapdragon 7+ Gen 2 néven bevezetni, hiszen csokoládé 7 Gen 2 nem is volt. A 7+ Gen 2 mégis kiemelkedően jó mobilchip lett a Snapdragon 8+ Gen 1-et is megszorongatva, annál hűvösebben és takarékosabban futva. A 4 nm-es lapka egy 2,91 GHz-es Cortex-X2 processzormagot társított három 2,49 GHz-es Cortex-A710 és négy 1,8 GHz-es Cortex-A510 egység mellé az Adreno 725 GPU-val és a Snapdragon X62 5G modemmel megtámogatva.
Pokoli jó ajánlat lett a Poco F5 Snapdragon 7+ Gen 2-vel [+]
Most pedig bemutatkozott a még zavarba ejtőbb nevű Snapdragon 7s Gen 2, ami nem a 7+ felturbózása, hanem épp hogy a szerényebb változata – de akkor miért nem mondjuk Snapdragon 6 Gen 2 néven fut? Elmúltak az idők, amikor a hivatalos termékoldalról csak úgy le lehetett olvasni a pontos hardveradatokat a processzormagok típusát és frekvenciáját beleértve, mindazonáltal eséllyel ugrott a Cortex-X2 teljesítménymag, a Snapdragon 7s Gen 2 négy 2,4 GHz-es és négy 1,95 GHz-es processzormagot kínál ismeretlen típusból.
A nem pontosított Adreno GPU 144 Hz-es kijelzőket támogat FHD+ felbontásig, a FastConnect 6900-ról 6700-ra váltó adatkommunikációs chip pedig 3,6 Gbps helyett 2,9 Gbpsos adatátvitelt WiFi 6/6E szabványon. A Bluetooth 5.3-ról visszalépett 5.2-re, a Spectra képfeldolgozó egység pedig tripla 18 bites ISP-ről tripla 12 bitesre. Az X62 5G modem maradt. Egyértelmű, hogy a Snapdragon 7+ Gen 2 és a 7s Gen 2 nem egy hardver két variációja, inkább a 7 Gen 1 plusz jel nélküli folytatása lenne rá a legpontosabb jelző. A 4 nm-es node mindazonáltal előnyös fogyasztást ígér, és megvan az aptX audio, illetve a Quick Charge 4+ gyorstöltési szabvány támogatása is. A Kínába szeptember 21-én érkező Redmi Note 13 család lehet az első, amely az új lapkát beépíti.
