A tradicionális autógyártók közül a Volkswagen Group veszi a legkomolyabban az átállást a tisztán elektromos meghajtásra, melynek az akkumulátor az egyik sarokköve. Ez ma egy villanyautó legdrágább komponense, és ennek a gyártása jár a legnagyobb károsanyag-kibocsátással. Mindkettőn segíthet a lokális nyersanyagokból dolgozó, helyben történő cellagyártás, autógyártás, értékesítés, használat és az életciklus végén a lokális újrahasznosítás a nyersanyagok visszaforgatásával a következő ciklusba.
A Volkswagen Group vezérigazgatója, Herbert Diess Salzgitterben, az első VW akkugyár alapkőletételénél bejelentette: az újonnan megalapított PowerCo alvállalat és partnerei 2030-ig húszmilliárd eurót, vagyis nyolcbillió forintot fektetnek a témakörbe. Ennek során legalább hat cellagyár nyílik Európában a PowerCo vezetése alatt, a csoport sztenderdizált, prizmaformájú akkumulátorcelláira fókuszálva. Ezek az üzemek egyenként 40 GWh éves kapacitással rendelkeznek majd, 500-500 ezer villanyautót ellátva akkumulátorcsomaggal. A 2025-től tömegtermelő salzgitteri gigaüzem minta lesz gyár és gyártástechnológia szempontjából egyaránt, amit a valenciai létesítmény fog először lemásolni, majd jöhetnek a további európai helyszínek, illetve a terv szerint két észak-amerikai.
Az itt gyártott akkupakkok fognak kikötni a VW Group villanyautóinak 80%-ában, sztenderdizált EV platformokkal összhangban faragva a költségeken, illetve a gyártás komplikációin, és várhatóan ugyanazokon a helyszíneken lesz az újrahasznosítás. A prizmatikus cella önmagában csak egy forma, amely többféle kémiai összetételű katódot és anódot képes befogadni céltól függően. A vas-foszfát alapú például az olcsóbb tömegjárgányokban köthet ki, a magas nikkel- és mangántartalmú pedig a drágább, teljesítmény-központúakban, ahol a magas energiasűrűség kulcsfontosságú. Nem mellesleg a VW is kacsingat a szilárdelektrolitos akkumulátor éra felé, bár a tömegtermelés azért még bőven odébb van. A Volkswagennek, illetve a PowerCónak jó pár partnere és beszállítója van a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozáson és az előállításon át az újrahasznosításig, és csak Salzgitter ötezer új munkahelyet teremt, húszezres céllal, mire az összes európai üzem munkába áll.
Ennek a célja 2030, és ebben az évben a PowerCo már 240 GWh éves kapacitással és 20 milliárd eurós éves árbevétellel számol. Új vállalat feladata lesz mindenféle akkumulátoros kutatás-fejlesztések, gyárépítés, gyártósori optimalizálás, a beszállítókkal való kapcsolattartás és a cikluskörforgás fenntartása. A vállalat élére Frank Blome került vezérigazgató pozícióban, aki 2020 óta vezeti a VW akkumulátorrészlegét, és aki Diess adminisztrációjának egyik kulcsfigurája, nem mellesleg pedig a szilárdtest-akkumulátorokban érdekelt QuantumScape igazgatótanácsának a tagja. A VW Group tehát komolyan készül a tisztán elektromos jövőre, és gyárait megújuló energiával kívánja működtetni. Ugyanakkor a világ egyik legnagyobb autógyártójának is meg kell küzdenie az évtized közepére súlyosbodó akkumulátor-nyersanyag hiánnyal.
Ennek már egyértelműek a jelei ma is a nyersanyagárakban, és nem nő olyan mértékben a kitermelés, mint az exponenciálisan növekvő kereslet, és innentől már a geopolitika is bekapcsolódik a dologba. Nem véletlenül jelent meg az alapkőletételnél Olaf Scholz német szövetségi kancellár, ahogy az egész Európai Unió is köveket mozgat meg, hogy a kínai dominanciájú akkugyártás és nyersanyag-feldolgozás hangsúlya nyugatabbra tolódjon. Ez viszont nem megy az egyik pillanatról a másikra, a különféle nyersanyagokat sem lehet csak úgy kirázni minden bokorból. A Volkswagen Group nyolcbillió forintos elkötelezése és a PowerCo életre hívása azt mindenesetre megerősíti: Diess és csapata komoly kártyalapokkal készül ebben a partiban részt venni.
