- Elnéztük a mai dátumot
- MIUI / HyperOS topik
- Tényleg jobban fogyaszt a Peugeot, az Opel és a Citroen?
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Yettel topik
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Apple iPhone 15 Pro Max - Attack on Titan
- Realme GT Master Edition - mestermunka
- Samsung Galaxy S22 Ultra - na, kinél van toll?
- Megérkezett a Google Pixel 7 és 7 Pro
Hirdetés
-
Végre pontos megjelenési dátumot kapott a Visions of Mana
gp A készítők tisztázták azt is, hogy PlayStation 4-re megjelenik-e a végső kiadás.
-
Újabb államok perelik az Apple-t, mert sok pénzt szed ki a vevőkből
it Négy újabb amerikai állam csatlakozott az USA Apple ellen indított, monopolellenes peréhez.
-
Elnéztük a mai dátumot
ma Nem holnap, ma mutatkozik, pontosabban mutatkozott be a HTC U24 Pro, csak elnéztük (mármint én) egy nappal a dátumot.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Robitrix
senior tag
mert az kisebb órajelen jár, kevesebbet fogyaszt, kevésbé melegszik és jobban hűthető. Persze a kisebb teljesítményű magnak is van számítási teljesítménye. HA SOK VAN belőle. Sok lúd disznót győz. AZ intel máig nem képes teljes értéká P magokkal összerakni csak a magas órajelű procikat, mert a jó isten nem volna képes hűteni. Viszont mégis csak kell valamennyi összteljesítmény, hogy állják a versenyt az AMD procikkal. Persze a dolog csak addig az igazi, amíg olyan alkalmazások futnak a gépen, aminek elég a P magok teljesítménye. Például játszani jók lehetnek főleg ha szálasítás nélküli P magok vannak bennük és olyan a játék, hogy nem akar egyszerre 14 magot vagy szálat. Persze a mai játékok döntő része beéri 8 maggal. Azért ha olyan alkalmazást futtatnék, ahol rengeteg magot kell használni, akkor nem az intel hibrid procit vennék, hanem inkább egy erős AMD-t csupa P maggal.... persze a legtöbb átlag ember csak egy töredékét használja ki otthon a lehetséges számítási teljesítménynek. Igaziból sokszor lényegesen erősebb CPU-t vesznek, mint amire ténylegesen szükségük van. Nyilván egy böngészéshez vagy media lejátszáshoz nem kell 16 mag és 32 szálas CPU Piri néni számítógépébe. Persze a költség hatékony megoldás ott indul,hogy mindig a várt feladathoz választunk hardvert. a szükséges szint plusz némi teljesítmény, hogy legyen benne elég a következő pár évre is. Vagyis nem a gomhoz keressük a kabátot, hanem a kabáthoz a gombot....
-
Robitrix
senior tag
létezik páratlan mag és szál szám is csak ritka, mint a fehér holló. mielött megjelent például a win 11 az elöző évben kiadtak egy inkább kisérleti CPU-t az intelnél. nem volt nagy dobra verve csak pár 10 ezer darabot adtak el belöle Az egy 4 akkor normál magos CPU volt meg spékelve 1 darab nagyobb teljesítményű maggal. Mondhatnánk, hogy 4P és egy P+ mag. Lényegében azt kisérletezték, hogy mennyire válik be win 10 alatt a teljesítmény töblet, amit az emelt teljesítményű mag hoz. Kiderült nem sokat. lévén a win 10 erőforrás ütemezője leszarta hogy milyen egy mag konkrét teljesitménye és az ahogy esik úgy puffan alapon rakta össze a nagy teljesitményű magot a nagy teljesítményt igénylő programszállal. Így leginkább valami féle statisztikai szórás alapon nővelte a kapott teljesítményt. Na főleg azért jelent meg a win 11, mert abban már egy hatékonyabb erőforrás ütemező program van, ami jobban kihasználja a a teljesítményt. Bár elötte lelkesen fogadkozott a MS, hogy nem Nem lesz win 11 csak a 10-nek lesznek frissitései. Aztán az intel hibrid procik miatt mégis csak ki kellett adni egy erőforrás keezelésben feljavított windows verziót. Az túl sok lett volna az átlag embernek marketing szempontból, hogy ha két win 10 verziót adnak ki. Lett volna mondjuk win 10 STD verzió, ami a hagyományos procikra való és lett volna mondjuk win 10 HIB verzió, amit a hibrid procikhoz lett volna praktikus. Sokkal egyszerűbb volt azt kommunikálni, hogy új CPU-d van vegyél hozzá új verzió windowst. ha régi a CPU-d akkor még használd egy darabig a hagyományos win 10-et. és annyi.
-
Robitrix
senior tag
régen azért léteztek az AMD-nek is 3 magos CPU-i.... amik valójában 4 magosnak indultak a gyártás során, de valami féla malör okán egy mag használhatatlan lett így a hibás magot letiltották és csak a 3 jó magot használták és eladták a CPU-t 3 magosként olcsóbban.... Lehet, hogy a 5 e magos valójában 6 E magot takar csak egyet elkúrtak... Amúgy mindig is volt a CPU gyártás során egyfajta véletlen, hogy mi sikerül és mi nem rendesen a szilícium szeleten. Jellemzően a szilicium szelet közepe fele eső magok szoktak a jobbak lenni. a szélen levők a gyengébbek. Persze nem dobják ki ami működik. Ezt a jelenséget hívják "szilícium lottónak". Így születtek például az AMD-nél is mondjuk a ZEN 2-es Ryzen 5 3600 és a 3600X CPU. Tök ugyan az csak amelyik birja a strapát azt eladták X-nek megemelve úgy 200 Mhzel az órajelet. felemelve a 65 watt TDP-t 95 wattra. Ami meg csak az elvártat hozta, abból lettek a sima 3600-as CPU. De pont ez volt ZEN 3-ban mondjuk a 5600 és az 5600X közt. volt köztük 200 mhz és kb. 3% teljesítmény különbség és plusz 10-12 forint ár...
-
Robitrix
senior tag
csak nono az álmodozással. Annyit azért tudunk, hogy az intelnél folytak kísérletek 1000 mag vagy szálat tartalmazó CPU-k megalkotására. Nyilván ez inkább szerverekbe volt szánva. De az irány azt mutatja, hogy 10 év múlva az otthoni számítógépünkben is simán lesz mondjuk 256 mag 512 szál és lehet, hogy még 1000 darab E mag. Azt ugyan még nem tudom, mi a francot fogunk csinálni ennyi maggal és szállal, de végül is 20 éve még fogalmunk se volt róla, hogy simán 12-20-24-32 stb. magos szálas gépeink lesznek otthon is.
-
Robitrix
senior tag
válasz Busterftw #37 üzenetére
igaziból nem tudom..... de mondjuk van egy 8 mag 16 szálas gépem megspékelve még 8 E maggal és játszom rajta egy olyan játékot, ami használ 6 magot vagy szálat. és futattok mellette egy discordot mondjuk 2 mag igénnyel, akkor nem fog vacakolni, hanem mindent rá fog tolni P magra és szálra. Majd csak akkor fogja bevetni inkább az E magokat, ha mondjuk 20 végrehajtó szálra van szükség. a P magok teljesítményén túl. Amig lehet addig a P magokat használja. persze egy gépben egy időben nem csak az fut, amit konkrétan csinál az ember, hanem párhuzamosan sok tucat folyamat akár sokszáz végrehajtó szállal. szóval bőven van mit pakolgatni a P és E magokra...
-
Robitrix
senior tag
Amúgy az eredeti elképzelés az volt, hogy bevezettek volna egy fordítási direktívát a forrás kódokban. Amit bekapcsolva a program írója minősíthette volna a program ágat vagy szálat, hogy az nagy, közepes vagy kicsi teljesítmény igényű. Aztán ez fordítás során beépült volna a gépi kódba. ami alapján eltudta volna dönteni a rendszer, hogy melyek taskot kell erős magra rakni és melyik ér rá a lassabb magon bóklászni. Elvégre ki tudná a legjobban eldönteni, hogy milyen teljesítményt igényel a program, mint az aki írja. Persze fent állt volna a veszély, hogy mindenki igyekszik feljebb minösítani a programjának a teljesítmény igényét, hogy az jobban fusson. Ez persze odavezetett volna, hogy miközben ott marakodnak az alkalmazások a P magokért sorban állva ott maradnak kihasználatlanul E magok mert senki nem minősítette a programját alacsonyabb igényűnek. Aztán ezt a koncepciót elvetették. Aztán volt egy olyan koncepció, hogy egy fajta statisztikai elemzést végzett volna a rendszer a gépben futó folyamatokról időszeletekben dolgoznak a folyamatok a CPU magokon aztán ami sokat dolgozik az egy idő után magasabb minösíést kap a rendszertől és után igyekszik a rendszer alapvetően a P magokra rakni a folyamat időszeleteit. Aztán hogy végül hogyan oldották meg a win 11-ben az e és P magok kezelését nem tudom. Bár nyilván számos leirás található a neten róla, hogy mit csinál pontosan a rendszer erőforrás ütemezője. Persze valamilyen szinten most is van prioritása a folyamatoknak a windowsban. Meg lehet emelni a prioritását egy futó folyamatnak. ami által a rendszer igyekszik megnővelni a folyamatnak kiosztott időszeletek számát ami által többet futhat az a proci magon. Persze ennek akkor van jelentősége, mikor megindul a gépen futó nagyszámú folyamat közt a versengés az erőforrásokért.