Bevezető
Tudja-e az olvasó, hogy ami a tükör hátulján van, az a foncsor? Ettől verődik vissza a fény, s látjuk önnön magunkat. Gyanítom, hogy az Alcatel E257-ben nincs ilyesmi, itt a tükör mögött egy komplett telefon rejtőzik, rettentően olcsó (már függetlenül is nyolc ezres leperkálása után vihető), s bár a tükrös készülékek általában nagy sikernek örvendenek (LG Shine, ezüst Sony Ericsson Z750i), ez az izé pont olyan, mintha hat évvel ezelőtt álmodták volna meg a tervezők.
Azok a tervezők, akik akkoriban még valószínűleg franciák voltak, mára azonban az Alcatel mobilrészlege 100%-osan kínai tulajdonban van. Nehéz megítélni a céget manapság, mert amikor úgy nézett ki, hogy elkezdenek komolyan fejlődni (a 715-ös piacra dobásakor), akkor szépen átment kínai kézbe, s onnantól sok innovatívat nem láthattunk. Ám tény, hogy amit az Alcatel tud, azt nagyon jól tudja, s úgy fest, hogy könnyedén talpon maradnak a Mandarina Duck, vagy a Vodafone számára gyártott 331-es modell segítségével, amelyekre valóban nem lehet panasz, ha az áruknak megfelelő elvárásokkal fordulunk a készülékekhez.
De most itt van ez a tükrös görcs, és mert nagyon olcsó, attól még nem biztos, hogy feltétlenül rossz is kell legyen. A GSM Takács küldte a szerkesztőségbe a modellt, s már lassan két hete itt hányódik az asztalomon, néha, amikor minden eszköz lemerült, beletettem a kártyát, de amint lehetett, már vettem is ki. Miért? Mert a tükör sem tudja elfedni, hogy az E257 nem éppen egy szerencsés konstrukció.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
