Bevezető, tartozékok
Néha nem is értem a mobilgyártókat. Sorra dobálják ki a nyálcsorgatóan durva csúcsmodelleket, amelyek óriási kijelzővel, bivalyerős processzorral érkeznek. Aztán, mint egy vírus, mindenki nekiáll rögtön a csúcsmodell kicsinyített (és tegyük hozzá, butított) változatának. Van itt N97 mini, X10 mini (ebből még Pro is), no és a HTC is alkotott már egy HD minit. Mint egy vírus, a gyártók között elharapódzott a „mini láz”, ami nekünk nem feltétlen rossz, hiszen nem mindenki akar egy kéttenyérnyi óriásmobilt magánál hordani, kérdés, hogy mennyit kell feláldoznunk a kisebb méretért cserébe.
A kisebb készülékek a fizikai méreten felül kisebb kijelzőt és általában többé vagy kevésbé megnyirbált tudást rejtenek magukban. Az első kettő kötelező, hiszen a fizika törvényei adottak. Az érdekesebb rész a tudás, a mai technológiai fejlettség mellett nem igazán akadály a kis méret. Jó példa erre az X10 mini, ami rendkívül apró mérete ellenére szinte már feleslegesen sokat tud. Ja, és persze akkor ott van még az ár is, elvégre ha már kisebb (és butább) egy mobil, akkor legyen olcsóbb is.
A HTC Wildfire (jelentése: görögtűz, futótűz) dobozával nem lóg ki a többi most kapható HTC közül. A kisméretű, fehér színű téglatest a készüléken kívül egy sztereó headsetet, egy adat- és töltőkábelt, egy egész apró hálózati adaptert és némi papíranyagot rejt magában. A készülékbe egy 2 GB-os microSD kártyát tett a gyártó. A doboz hátoldalán egy rövid leírás említ meg néhány érdekes funkciót, illetve van egy kicsit trükkös műszaki adattábla is. A processzornál csak a sebességet írják, ahogyan a kijelzőnél is az átmérőt és a multi-touch képességet közlik. Ennek okára gyorsan rájövünk majd, ha bekapcsoljuk a telefont.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
