A szent grál: elektromos autó, nagy hatótávval
Nehéz meghatározni, hogy pontosan mi a kategória, amiben a Niro indul, hiszen SUV-nek talán nem elég magas, és semmiképpen sem összkerekes, a tipikus crossovereknél egy érezhető szinttel nagyobb, tengelytávja nagy, viszont egyáltalán nem érezni hosszúnak, összességében talán egy kicsit megemelt kombira hasonlít: persze nem is ez a lényeg, sokkal inkább az, hogy nagyon sokak számára ez a tökéletes méretű autó, a jelenleg futó eGolfnál tágasabb, mégsem kell neki jelentősen nagyobb parkolóhely, leküzdi a városi akadályokat, de családostul bele lehet pakolni egy hosszabb nyaraláshoz is. Nem letaglózóan szép, de kimondottan gusztusos, és ha az ember beül a vezetőülésbe, jó eséllyel az EcoEletric feliratot fogja először észrevenni.
Kívül és belül is hangsúlyos az EcoElectric szlogen [+]
Hajlamosak lehetnénk azt hinni, hogy az EcoElectric csak egy újabb jelentkező a baconszalonna, internethálózat, szenzorérzékelő és CD-lemez-vonalon, ám a valóság ennél sokkal mélyebb és logikusabb: sok gyártó közvetett kommunikációjával ellentétben egyszerűen be kell látnunk: nem minden környezetkímélő, ami alternatív hajtású. Menő a 2 másodperc körüli 0-100 a Teslától, vagy a teljes csend és nyugalom egy olyan, belül bőrrel bevont, 2,5 tonnás tankban, mint az Audi e-Tron, de az energiapazarlásnak teljesen mindegy, hogy éppen fosszilis üzemanyaggal vagy elektronnal történik, a környezetre semmiképp nincs jó hatással.
A Kia e-Niro esetén viszont tényleg tervezési filozófia lehetett az, hogy ha már az ésszerű autóiról ismert dél-koreai cég egyik tisztán elektromos modellje lesz a palettán, akkor legyen takarékos és ebből adódóan környezetkímélő is: Ez láthatóan sikerült, hiszen az eredetileg is alternatív hajtásra tervezett autó igen tágas belső térrel, normális kerékmérettel tényleg el tud 13-16 kWh/100 km körüli fogyasztással járni, így aztán nem meglepő, hogy elég volt egy nettó 64 kWh-s akkumulátorpakk ahhoz, hogy az e-Niro tényleg el tudja érni az álomszerű, 455 km-es, tisztán elektromos hatótávot.
Nagyon jó érzés úgy közlekedni a mindennapokban hogy szinte el is felejthetjük a hatótáv-monitort. A villanyhajtás eleve nagyon ügyes, lobbanékony járműveket szokott szülni, ám egy-egy elegáns gyorsítás után egyszerre akasztja meg figyelmünket az egekbe ugró sebességmérő, illetve a várható hatótáv drasztikus zuhanása. Ezen a téren zseniális lett az e-Niro hajtáslánca: megadja a meglepő gyorsulásélményt a szokásosan nulla fordulattól induló nyomatékpúppal, ám 7,8 másodperces százas sprintje nem annyira ijesztő, hogy ne lehessen egy-egy piros lámpától sietősebben elindulni a jogosítvány veszélyeztetése nélkül. Közben pedig ott van az, hogy a belsőégésű motorú autókkal gazdaságtalan és végtelenül idegesítő városi csúcsforgalomban eltöltött órák sokkal nyugodtabbak lesznek, egy 100%-ról indult, nagyon hosszú nap végén pedig 83%-os értéket leolvasni a parkolás után igazi örömforrás.
Nincs bőrrel varrott ajtókárpit, kézzel kell elhúzni a napfénytető árnyékolóját, és még a kormány sem elektromosan állítja magát, de ha szívünkre tesszük a kezünket, ezekre valójában aligha van szükség, sokkal fontosabb, hogy egyébként 13 millió forintért nem csak takarékos, de a mindennapokban hasznos szinten kiemelkedően jól felszerelt autót kapunk: benne van a bőrkárpit négy ülésfűtéssel, ráadásul az első kettőn ráadásul szellőzés is van, továbbá ott van a városi araszolásnál is használható követőradaros tempomat, elöl-hátul parkolószenzor, hátul kamerával, kétzónás klíma hátsó légbeömlőkkel, Qi-töltő a középkonzolban, meg persze a fullos infotainment rendszer, 7 évig frissülő saját térképpel, továbbá Apple CarPlay és Anrdroid Auto támogatással és JBL-hifivel.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!