Mindenhol olcsóbb, mint a hivatalos helyeken
Amikor egy új okostelefon a piacra lép, akkor minden esetben a gyártó közli a hivatalos árat. Ez az az összeg, amennyiért a cég hivatalos partnerei kirakják a polcra a terméket, ettől persze lokális akciókban néha-néha eltérnek egyes kereskedők, de alapvetően a hivatalos ár azt jelenti, hogy a gyártó magyarországi képviselete, irodája, vagy disztribúciója ezt jelöli meg végfelhasználói, bruttó árként. Gondolom nem mondok újdonságot azzal, hogy ha különböző árösszehasonlító oldalakat nézegetünk, akkor minél drágább a telefon, annál nagyobb árkülönbséget látunk a jóval kisebb és kevésbé ismert boltok és online áruházak árai, illetve a hivatalos árak között. Nem is beszélve a kínai webshopok ajánlatáról.
Az alsó a hivatalos ár [+]
A legszembetűnőbb eltérés a Xiaomi telefonok kapcsán látszik, megspékelve a dolgot azzal, hogy egy-egy újdonság akár hónapokkal előbb is elérhető a nem hivatalos csatornákon keresztül, jelentősen csorbítva ezzel annak az esélyét, hogy a fogyasztó a tiszta helyekről szerezze be az eszközt az összes itthon értendő adóterhet megfizetve. Persze a felhasználót lehet a legkevésbé hibáztatni ebben a helyzetben, sok tízezer forintos eltérés is adódhat egy drágább masina esetén, ezért sokan bevállalják azt a rizikót, hogy nem hivatalos helyről vásárolnak készüléket még akkor is, ha ez azzal jár, hogy a garanciális feltételek sem lesznek megbízhatók. A legfontosabb érv ugyanis a hivatalos vásárlás mellett, hogy a gyártó szerződött szervizpartnere intézi a garanciális és a garancián túli javításokat is gyári alkatrészekkel és elvileg minősített szakemberekkel. A nem hivatalos források esetén ez egyáltalán nem biztosított.
[+]
De hogyan lesz ekkora árkülönbség ugyanazon termékek esetén? Egyrészt komoly trükközéssel, amit a NAV sem tud megfogni. Léteznek olyan alapból bukóra tervezett, ki tudja hol és ki által bejegyzett cégek, akik megvesznek egy kontingens terméket külföldön nettó áron, majd továbbértékesítik Magyarországra de már bruttó összegért, számlával. Aztán ez az cég szépen megy a süllyesztőbe, az áfát sosem fizeti be sehová, behajtani nem lehet, mert fiktív neveken van, a magyarországi vásárló (akármilyen GSM bolt, vagy egy köztes szereplő) már fel tud mutatni egy érvényes számlát, ha kérdezik, hogy ugyan honnan van a holmi. Azért volt már, aki lebukott, a pécsi eset viszont még mindig ritkaságszámba megy, pedig csak itt 4 milliárdos tételről volt szó.
[+]
Ezt a trükközést persze elvileg minden márka készülékeivel meg lehetne csinálni, csakhogy egy csomó cég ezt már saját hatáskörében meghozott intézkedésekkel meg tudja akadályozni. Egyrészt az újonnan megjelenő telefonok nagyjából egyszerre kerülnek piacra az összes értékesítési csatornában, ezért a hivatalos helyek nincsenek időhátrányban a szürkeimporttal szemben. Másrészt korlátozzák, hogy melyik csatorna és partner melyik országba szállíthat, persze ettől még az adott régiókon belüli áfás visszaélésekkel ők sem tudnak mit kezdeni, de olyan ritkán fordul elő, hogy egy európai cég tonnányi új készüléket rendel mondjuk egy kínai, vagy koreai disztribútortól a megjelenés másnapján, aztán azt osztogatja ilyen-olyan vámkezelési és adózási trükkökkel mindenféle harmadik, nem hivatalos cégeknek a világ minden pontjára szállítva. De mit csinál másképp a Xiaomi, és főleg: miért nem tesznek ellene semmit? Miért szívatják meg a saját, hivatalos partnereiket, miért asszisztálnak a szürkeimportos értékesítésnek és mitől ennyire nagy az árak kapcsán az eltérés?
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
