Külső, kijelző, Glyph interfész

Kevés kulcsfigurát tud az átlagember megnevezni a mai mobilpiacon – Tim Cook sokaknak megvan, ám az iPhone inkább Steve Jobs hagyatéka, DJ Koh, Richard Yu vagy Lei Jun pedig inkább rendszeres olvasóink körében lehet ismerős. Van viszont egy reneszánsz figura Pekingből, amerikai tanulmányúton át svéd kettős állampolgárságig, tökéletes angollal és megállókkal a Nokiánál, a Meizunál, majd az Oppónál, mielőtt a BBK Electronics szárnyai alatt maradva a polgárpukkasztó OnePlust megalapította, és a bemutatók főszereplője lett: Carl Pei. Szemtelen árazás és gerillamarketing, karakteres dizájn és nyugati fókusz, gyors működés és sallangmentes szoftver, valamint pár vitatható lépés: a Never Settle mottójú márka Kínában jellemző iPhone-majmolás nélkül tette le a névjegyét a piacon.

Carl Pei, a Nothing társalapítója [+]

Aztán, amikor a OnePlus eloppósodott, az árak pedig elszálltak, Pei ismét dobbantott, hogy a paradox nevű Nothingot Londonban megalapítsa – mert a trendbontó Ear (1) és Phone (1) határozottan nem semmi. A vállalatépítésbe bekapcsolódott az iPod atyja (Tony Fadell), a Twich társalapítója (Kevin Lin), a Reddit vezérigazgatója (Steve Huffman), egy YouTuber (Casey Neistat) és a Teenage Engineering csapata, hogy megfelelően elő legyen készítve a start. Fel-felbukkan azért a kérdés: hogy a háttérben vajon a BBK Electronics mozgatja-e a szálakat, és a Nothing a növekvő kelet-nyugati feszültségek miatti kiszervezés-e. Bizonyíték nélkül mindenesetre áttérhetünk inkább arra a tényre, hogy Pei és csapata felvásárolta egy másik startup szabadalmi portfólióját – és az Android társalapító Andy Rubin noccsos úttörő telefonját sokan fel fogják ismerni.

A megbukott Essential Phone szellemi öröksége tovább él [+]

Az Essential Phone PH-1 iPhone-osan kellemes méretben és csapott oldalélekkel futott be öt éve, hogy magas kezdőárával és indulóproblémáival egyből földbe álljon, és bár a lapos alumíniumkeret, illetve elő-hátlap a Nothing Phone (1) esetében is visszaköszön, Pei hangsúlyai életképesebb startot vetítenek előre. Nemcsak a gyártás és a marketing lett összerakva a startra, okos döntés volt a félmilliós elit helyett felső-középkategóriás versenybe nevezni, és ha a puszta forma ismerős is a minap frissített almás mobilok mellett, az átlátszó üveglap és a fehér Glyph fénycsíkok garantáltan egyedi karaktert adnak az újdonságnak.

Fekete és fehér hátlapon is látványosan villan fel a több száz apró LED alkotta öt alakzat, ha értesítés vagy hívás érkezik, esetleg fotós-videós témát világítanánk meg. A trehányan szétszórt fényekhez a Nothing ráadásul prezentál tucatnyi pittyegő és gügyögő csengő- és értesítőhangot, hogy ezek ritmusára táncoljanak a fények, de igazodik a show a saját magunk által letöltött és kiválasztott muzsikaszóhoz és effektekhez is. Egyéni névjegyhez is járhat egyéni Glyph fényshow, hogy lehalkítva a mintából azonosítsuk a hívófelet, Flip to Glyph módban pedig csak lapos felületre kell rakni a mobilt, hogy kizárólag fénnyel jelezzen. Még a LED csíkok fényereje és éjszakai üzemezett kikapcsolása is beállítható, plusz felvillan az interfész töltőt csatlakoztatva, illetve a Google Segéddel csevegve.

A Nothing Phone (1) hátulról [+]

Végiggondolta tehát a dolgot a gyártó, és van hátul még egy apró, piros LED, amely videózáskor kapcsol be, plusz hagyományos vaku. A környezetet és a portré alanyát viszont praktikusabb a tompább Glyph csíkokkal megvilágítani, ami fotózásnál és videózásnál is opció. Szemfényvesztés vagy kihagyhatatlan menőség, ami jobbra fordítja az emberiség sorsát? Döntse el mindenki maga, akinek viszont mutattam, minimum tágra nyílt a szeme, többen tartották pofásnak, és olyan is akadt, aki percekig játszadozott a fényekkel. Carl Pei tehát megint kitalált valamit, hogy a figyelem középpontjába kerüljön – ezt hívják jó gerillamarketingnek.

[+]

A fényjátéknál fontosabb, hogy a Phone (1) olyan esszenciális dolgokat teljesít, mint az IP53 alapú por- és csepp elleni védelem, a sztereó hangszóró, a dupla nanoSIM foglalat 5G-vel, a WiFi 6 modem, a fémváz két Gorilla Glass üveglappal tökéletesen zárt szendvicset alkotva, a vezetékes (33 watt) és vezetékmentes töltés (15 watt) és visszatöltés (5 watt), az NFC, a képernyőbe épített és fürge ujjlenyomat-olvasó, a 10 bites és 120 Hz-es HDR10+ AMOLED panel, valamint a 8/128 GB-on a bőséges kezdőtárhely, 12/256 GB-ig opciókkal. A Snapdragon 778G+ chippel még a sebesség és az energiatakarékosság balansza is megvan, ami kibillent idén a csúcskategóriában, úgyhogy sokat várok a 4500 mAh-s teleptől.

[+]

Nekem a hátlapból alig kiemelkedő, szerény lencseszámú kamerasziget is tetszik, hát még az, hogy sikerült két 50 megapixeles szenzort odapakolni, úgyhogy ritka bőséges 200 ezer inflációs forintért a tudáslista, amihez 3 + 1 éves szoftverfrissítési garancia is dukál. De azért a Nothing ellesett pár népszerűtlen trükköt is: a márkanévnek megfelelően nincs jack kimenet vagy adapter és tok a lapos csomagban, a két végén USB-C típusú kábel és az átlátszó kivitelű SIM tű mellett. A vékony dobozt meg úgy lehet csak zsinórjával feltépni, hogy többé nem lehet szép esztétikusan visszazárni, az olvasnivalókat pedig úgy ragasztották a hátlapra, mint elkallódott házi kedvenc fényképét a lámpaoszlopra.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

[+]

Ha a figyelemfelhívás volt a cél bármi áron, összejött a képernyő esetében is: a 1080 x 2400 pixeles OLED panel tűéles, remekül kalibrált, kitűnő kontrasztokat, színeket és betekintéseket kínál, napfény alatt viszont nem elég fényes. Pedig a gyártó 1200 nitet ígért, amiből a startra 700 lett, és még mindig nem jött meg az ígért frissítés, hogy közvetlen napfényben könnyebb legyen a kamerás komponálás. A OTA csomagokba is becsúszott némi baki: az Android 13 majd csak valamikor 2023 első felében érkezik, és ez jelenthet akár még háromnegyed évet – nem lett tehát makulátlan az indítás, ám elsőáldozóként és középárú telefonként ennyi még beleférhet, sok kezdeti szoftveres bakit pedig mára orvosoltak.

A Nothing Phone (1) a Galaxy S22+ balján [+]

Megvan a jó érintésérzékelés és gesztusvezérlés, a mindig aktív kijelző és a világos-sötét mód, a perfekt helyre tájolt hangerőszabályzó és bekapcsoló. Viszont a Phone (1) kávái kétségtelenül hangsúlyosabbak a Galaxy S22+ mellett, de legalább hasonlóan szimmetrikusak. Így 159,2 x 75,8 x 8,3 milliméteren és 193,5 grammon a Nothing jószága abszolút kétkezes telefon, a tenyér formáját nem követő élekkel és csúszós hátlappal – a dizájn szerintem iPhone-ból is a kisebb modelleknek áll jól. A 16 megapixeles kamera elöl mindenesetre nem sokat vizet zavar, a fénymérő-közelségérzékelő-beszédhangszóró észrevétlen marad és a védőfólia legalább megvan, ha sok kínai riválissal szemben fapadaosabb a csomag.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!