Hányadik?
Nem tudnám megmondani. Csak az én kezemen legalább 4-5 Walkman modell futott át az utóbbi hónapokban, és nem is írtam mindegyikről. Fikázni könnyű, alkotni nehéz – szokták mondani. Ezúttal ez igaz erősen. A Sony Ericsson megalkotta a zenei modell fogalmát, amelyhez egyre jobban ragaszkodik és megpróbálja magának megtartani ezt.
Ez azt is eredményezi, hogy kell ugye okoswalkman, divatwalkman, hagyományoswalkman, mindez szürkében, feketében, fehérben és minden hasonló színben. Érkezik a szétcsúsztatható Walkman, volt forgatható is, hamarosan itt van a mozgásérzékelős változat, illetve jelen tesztünk alanya, a GSM Takácstól kapott „Vodafone-Walkman”, így aztán teljes a kép, beindult a klónok támadása.
Igen, keményen fogalmazok, valóban klónok ezek. Saját részről pálcával csapkodnám azon tervezők kezét, akik képesek egy telefonból Walkman, és nem Walkman változatot is csinálni. A saját fejemben a Walkman továbbra is valami egyedi dologként él, és szinte biztos vagyok abban, hogy akinél ilyen mobilt találok, az valóban zeneszerető, nem pedig csak villog vele. Sajnos ez nem sokáig lesz így. Nemrég a gyártó kategorikusan kijelentette, hogy nem fogja összemosni a különböző irányzatokat, nem számíthatunk a olyan készülékre, amely egyszerre Walkman és mondjuk Cyber-Shot. Ehhez képest…
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
