- Huawei Watch Fit 3 - zöldalma
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Motorola Edge 40 - jó bőr
- Nothing Phone 2a - semmi nem drága
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Samsung Galaxy S21 FE 5G - utóirat
- Bivalyerős lett a Poco F6 és F6 Pro
- Bemutatkozott a Redmi 13 4G
- Google Pixel topik
- Ingyen osztogatja a Samsung a Galaxy Watch FE-t
Hirdetés
-
Computex 2024: monstrumhűtő a DeepCoolnál (videóval!)
ph Az Assassin IV széria legújabb verziója egy vapor chamber talpat kapott, így már 300 wattig használható.
-
Retro Kocka Kuckó 2024
lo Megint eltelt egy esztendő, ezért mögyünk retrokockulni Vásárhelyre! Gyere velünk gyereknapon!
-
Read Only Memories: Neurodiver teszt
gp A 2064 folytatása négy teljes évet csúszott a legelső tervekhez képest – a jövő transzhumanista világa még mindig roppant érdekes, a történet azonban már nem robotok, hanem agybúvárok körül forog.
-
Mobilarena
A topikban minden törvénytelen módszer megvitatása tilos!
Új hozzászólás Aktív témák
-
Padisah
tag
1) A tanúval mielőbb írasd le részletesen, hogy is történt az a bizonyos földerhordás, milyen körülmények között, mikor, ki által, kinek az utasítására, stb.
Irasd alá a tanúval plussz 2 további tanúval, aki tanúsítja, hogy az aláírás a tanútól származik.
2) Szerintem a ha vítás a tulajdonjog, azaz hogy hol húzodik a telekhatár, ahhoz a jegyzőnek nem sok köze van, bírósági hatáskör a tulajdonjog megállapítása, ahhoz meg telekkimérés szükségeltetik, hacsak nincs egy esetleg a Te vagy rokonaid birtokában egy ilyen hiteles vázrajz, ami nem túl régi, esetleg telekkijelölő földmérési jelek nincsenek-e a telken?
Szóval ő állítja, hogy rossz a telekhatár, neki kell ezt bizonyítania. Bíróság majd rendel ki igazságügyi szakértőt (földmérő), aki majd szépen kiméri. Aki mgnyeri a pert, az mentesül a költségek alól, aki veszít az fizethet jónéhány 10 ezer forintot.
De lehet, hogy bejön az elbirtoklás esete is a Te javadra.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
Üdv mindenkinek!
Aki túl van már a szakvizsgán, tudna esetleg BV jog témakörből írásbeli vizsgakérdéseket küldeni?
Ezzel szeretnék kezdeni, és ebből szeretnék írásbeli vizsgát is tenni ugyanis.
Előre is köszönöm!Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
Nos a keresztanyám lánya sem ebből írt, így látod mégsem találok segítséget.
Egyébként én is tom, hogy az a legkönnyebb, ezért is akarok abból írni.
Esetleg ha Te ismersz valakit.....Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
#419
Padisah
tag
kicsitomi88
#418
Padisah
tag
válasz
kicsitomi88
#418
üzenetére
Szia!
A 14. és 18. életév közötti személy büntetőjogi szempontból fiatalkorúnak minősül,akár sértettknt,akár elkövetőként szerepel bűnügyben.
Szexuális bántalmazást írsz,konkrét magatartás nem, ez lehet szemérem elleni erőszak vagy erőszakos közösülés,megrontás ugye életkor miatt (14 év felett) nem.
Ha a sértett nem tanúsít ellenállást attól még a kényszer fennállhat, vagyis megvalósulhat a fenti két bűncselekmény valamelyike,de ehhez nagyon meg kell nézni az elkövetési körülményeket(pl. milyen személyi kapcsolat volt az elkövető sértett között, a sértett az elkövető nevelése, felügyelet, gondozása vagy gyógykezelése alatt állt-e a cselekmény elkövetése idején, fizikai erőfölény volt-e, fenyegetés volt-e, testi sérülések keletkeztek-e, a sértett, az elkövető előélete, stb.)
Ha azért nincs ellenállás,mert beleegyezésével történik a dolog,akkor nincs bűncselekmény.De ekvés az információ,akár még kerítés bűncselekménye is lehet ebből.
Lehetséges ugye,hogy a sértett azért nem tanúsít ellenállást, mert reménytelennek látta a védekezést.
Elévülési idő: van ugye a büntethetőség elévülése és a büntetés elévülése, ez utóbbi itt nem érdekes,mert még nem szabtak ki az elkövetőre büntetést, ezért marad a büntethetőség elévülése.
Mind erőszakos közösülés, mind szemérem elleni erőszak esetében tök egyformák a büntetési tételek.
A büncselekmény büntethetősége elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő elteltével.Alapesetben ez itt 8 év.
Minősített esetben ez lehet 10 vagy 15 év is itt, pontosan nem emlékszem.
Minósített eset az, ha a sértett az elkövető nevelése, felügyelet, gondozása vagy gyógykezelése alatt állt a cselekmény elkövetésekor vagy ha azonos alkalommal egymás tevékenységéről tudva többen közösülnek vagy fajtalankodnak a sértettel.
Aztán ezeknek a bűncselekményeknek az alapesete magánindítványra büntethető, tehát ha a sértett nem tesz feljelentést a rendőrségénél,ügyészségénél,bíróságnál vagy más hatóságánál, akkor nincs büntetőeljárás, mert a magánindítvány hiánya büntethetőséget kizáró ok.A magánindítványt visszavonni nem lehet.Ha a sértett fiatalkorú,azaz korlátozottan cselekvőképes, akkor a törvényes képviselő(szülő,gyám) is tehet feljelentést meg a gyámhivatal is helyette.Így hirtelen ennyi jutott eszembe.
Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
Szia!Ügyvéd ugyan nem lettem, nincs is tervbe véve,de talán tudok segíteni picit.
Nevenincs gimnáziumban végeztem jó 10 éve,írásbeli és szóbeli felvételi volt még akkor magyarból és történelemből, elsőre felvettek.
Nem azon múlik,hogy ügyvéd leszel-e vagy vadakat terelő juhász,hogy milyen gimiben tanulsz,hanem hogy mennyit tanulsz, milyen érdemjegyeket kapsz év végén, hogy sikerül az érettségi, aztán az egyetmen tanulhatsz amennyit akarsz vagy bírsz.
A jogászképzés egységes, mindenkinek bizonyos tantárgyakat bizonyos óraszámban tanulni kell és vizsgázni kell belőle félévkor,évvégén,aztán államvizsga jó esetben 5 év után.
Az egyetemen előadások, szemináriumok és gyakorlatok vannak.Az utóbbi kettőn - ahová én jártam - kötelező volt a megjelenés, félévente max 1 órát lehetett igazolatlanul hiányozni.Előadásokon van ahol kötelező megjelenni, a többségén azonban nem vagy nem is érdemes.
A diploma egységes mehetsz vele ügyvédjelöltnek, ügyészségi vagy bírósági fogalmazónak, stb, egyaránt és 3 év gyakorlat után szakvizsgázhatsz ,ami után lehetsz ügyvéd,ügyészségi vagy bírósági titkár.
Ügyvédként pedig ha másként nem élsz meg, akkor elvállalsz majd mindenfajta ügyet, vagy ha szerencséd van szakosodhatsz polgári jogra, büntetőjogra és azokon belül is bőven lehet specializálódni pl. válóperes ügyvéd, céges ügyvéd, közbeszerzési szakértő stb.
Ennyit dióhéjban.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
Akárki, akárkit, akármiért feljelenthet.A rendőrség nyomoz,és ha nem te vagy az elkövető vagy nem tudják rádbizonyítani,akkor már vagy a rendőrségi szakban megszüntetik a nyomozást, vagy az ügyész nem emel vádat vagy végső soron a bíróság ment fel a vád alól bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában.
Ezt követően te jelentheted fel a feljelentődet hamis vádért. Ha a hamis vád feltételei fennállnak.
Illetve még ha tudod bizonytíni,hogy az itt leírtakat ő írta neked, akkor rágalmazásért vagy becsületsértésért is.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
Ptk. 129.§. (1) Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot,ha
a) mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elő, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa, és
b) a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett.130.§ Ha a talált dolog nagyobb értékű(mint itt feltehetően), és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg,a találó méltányos összegű találódíjra jogosult,feltéve,hogy megtett mindent,amit a jogszabályok írnak elő avégből,hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa.
Az elveszett,elrejtett vagy eltűnt dolgot nem tekinthetjük uratlannak,azaz azon pusztán birtokbavétellel nem lehet tulajdonjogot szerezni,ezért a főszabály szerint a találó a találással nem szerez tulajdonjogot.
Ha valaki mégis fogja és eltulajdonítja az - ha kiderül - jogtatlan elsajátítás nevű bűncselekményt követ el és az értékét is meg kell fizetni vagy ki kell adni a tulajdonosnak.Ha még részletesebben érdekel a téma:A talált dolgok tekintetében követendő eljárás részletes szabályait a 18/1960 (IV.13.) Kormányrendelet tartalmazza.
A www.magyarorszag.hu-n meg lehet találni a jogszabályt. Le kell adni az illetékes polgármesteri hivatalban a talált dolgot.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
#579
Padisah
tag
Louloudaki
#578
Padisah
tag
válasz
Louloudaki
#578
üzenetére
Ha valóban rámontírozzák az arcát pornós képekre és ki is rakják és erről ti tudomást is szereztek, akkor be lehet perelni személyiségi jogok megsértése miatt a honlap üzemeltetőjét vagy aki a képeket feltöltötte oda, tehát aki ténylegesen elkövette a montírozást.
Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
#581
Padisah
tag
Louloudaki
#580
Padisah
tag
válasz
Louloudaki
#580
üzenetére
Ha én írásban határozottan kijelentem,hogy én vagyok az Isten, az elég Neked, hogy el is hidd?
Nem,nem elég.A magyar jog szerint ez még csak nem is szabálysértés, pláne nem bűncselekmény.
SZerintem nincs még jogsértés,sem annak közvetlen bizonyítható "veszélye".Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
Ez biza egy békeszerződés volt, vagy másként egy békediktátum a háborúban győztes hatalmak és Magyarország között. Franciaország igyekezett magának egy hozzá szövetséges közép-európai államfüzért létehozni a vesztesek rovására.
A kisebbségvédelmi szabályok inkább csak ajánlások voltak a szomszédos országok számára és felénk meg egy gesztus, nincsenek szankciók (hátrányos jogkövetkezmények) sem megállapítva a megsértésük esetére a megszegőkkel szemben, szóval írott malaszt az egész.
Másrészt hol van már a Népszövetség?Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
válasz
adalbert1
#727
üzenetére
Hi!
Úgy tudom, hogy belterületi kertes házak esetén egyik szomszédnak sincs kötelessége kerítés letesítésére. Szokásjog alapján úgy szokott lenni, hogy mindegyik szomszéd az egyik oldalon létesít kerítést csak. Aki a kerítést létesíti annak is kellene azt karban tartani.
Ha azzal, hogy nincs kerítés, valamelyik szomszéd kárt okoz a másiknak, mert pl. állatai átmennek, akkor birtokvédelmi eljárás keretében lehet kötelezni a kerítés létesítésére és fenntartására azt a szomszédot, aki a károkozásért felelőssé tehető.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
Khm.Én is Szegedre jártam.Szintén kreditrendszer előtt, és nekem is 6 évbe kellett "sűrítenem", mondjuk nekem nemzetközi jog miatt. Ki volt az a jó kis dékán? Bár ha polgári jog különös, akkor van egy tippem.
Nekem még Molnár volt a dékánom.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
Bucsok?
Molnár nagyon jó előadó volt, érdekes, szórakoztató, precíz előadásai voltak, olyan sokan voltunk, hogy még a padlón is ültünk az előadásain. Vizsgáztatóként nem mindig volt korrekt, bár többnyire igen.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok
2. § (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi.
(2) A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes. Az a rendelkezés, amely e tilalomba ütközik semmis.
(3) A közalkalmazotti jogviszonyra a Munka Törvénykönyve szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.(4) Amennyiben e törvény közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt említ, ezen az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell érteni.
3. § A Munka Törvénykönyve bevezető rendelkezései közül (Első rész) a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a 3. § (6) bekezdése és a 13. § nem alkalmazható; a 3. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott neve és beosztása közérdekű adatnak minősül, azt bárki megismerheti.Igen, übereli. A Munka Törvénykönyve tartalmazza az általános szabályozást, ez meg a speciálisat, vagyis amire kiterjed a hatálya ott ezt kell alkalmazni elsődlegesen.
A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.
Vagyis egyházi alapítványra nem terjed ki a közalkalmazotti tv. hatálya.A besorolást, annak szabályait, pótlékokat, juttatásokat a tv. 61. §-80.§ szabályozza.
A tv. végén vana bértábla, amelyik megmondja, hogy besorolási osztályok és azon belül fokozatok és közalkalmazotti jogviszonyban töltött évek után mekkora a szorzó.
Az aktuális illetményalapot a hatályos költségvetési tv. 50-60 §-a között keresd.[ Szerkesztve ]
Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
#791
Padisah
tag
Winner_hun
#781
Padisah
tag
válasz
Winner_hun
#781
üzenetére
Szia!
A gondnokság alá helyezés egy viszonylag hosszabb folyamat.Keresetlevél bedása után kb. 3 hónap múlva első tárgyalás, igászságügyi pszichiáter szakvéleménye alapján gakran már születik első fokú ítélet, amit a perben alperesként szereplő gondnokság alá helyezendő fél kirendelt ügyvédje nem szokott megtámadni, tehát egy hónap múlva jogerős is lesz.
Ezután a lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal rendel ki neki gondnokot.Namost ha már gondnokság alatt van és haszonélvezete van neki, akkor ahhoz a gyámhivatal tuti nem fog hozzájárulni, hogy ingyenesen lemondjon róla, csak ellenérték fejében. Ez úgy megy, hogy kell hozzá egy kérelem, egy már ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett adásvételi szerződés + 1 másolat, 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány az ingatlan lakhelye szerint illetékes jegyző által kiállítva, 15 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolat, a gondnok hozzájárulása. Ezek mind a kérelmező költségére mennek. Ha a vételár meghaladja az öregésgi nyugdíj mindekori legkisebb összegének 100- szorosát, akkor a gyámhivatali eljárás költsége is a kérelmezőt terheli.
A gyámhivatal megnézi, ha azt látja, hogy a haszonélvezeti jog vételára nem alacsonyabb annál, mint ami az adó- és értékbizonyítványban szerepel, akkor jóváhagyja, feltéve, hogy a haszonélvező lakhatása biztosítva lesz. A vételár pedig alapesetben gyámhatósági fenntartásos betétkönyvbe vagy forint folyószámlára kerül, amiből csak a gyámhivatal engedélyével lehet kivenni.U.i.: Éljen a Gödi Polus Palace, nagyon jó hely!!
Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
Kézbe vettem egy tértivevényt.
A címzetti oldalán vannak felsorolv a lehetséges "megoldások".Az 5. pont szerint: A címzett
"jelölőnégyzet" illetve meghatalmazottja, éspedig.................... az átvételt megtagadta. "jelölőnégyzet" a küldeményt nem vette át.A kézbesítőnek alá kell írnia, de a címzettnek nem, hisz pont arról van szó, hogy megtagadja, vagyis nem veszi át, akkor miért írná alá?
Viszont azt bizonyítani, hogy a kézbesítő meg sem kísérelte az átadást...... hát az nagyon-nagyon nehéz lesz.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
Bár nem tudom, hogy közvetlen bírói letiltásról vagy végrehajtói letiltásról van szó, és azt sem, hogy milyen joglalapból származik a követelés és van-e a követelés biztosítására pl. jelzálogjog az általános szabályokat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII.tv. tartalmazza.
A kielégítési sorrendet ezen törvény 164-168. §-ai szabályozzák az alábbiak szerint:
164. § A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget - az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget - kell kielégíteni.
165. § Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő:
a) gyermektartásdíj,
b) egyéb tartásdíj,
c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),
d) a büntető és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
e) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
f) egyéb követelés,
g) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.166. § A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni.
167. § A 165. § szerinti sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni.
168. § Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni.
És ha a kielgítés zálogjog alapján történik:
169. § Az ingóságnak mint zálogtárgynak az értékesítéséből befolyt összeget elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani.170. § (1) Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést a 165. § d)-f) pontjában meghatározott követeléseket megelőzően kell kielégíteni.
(2) Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében kell kielégíteni.Ha a kielégítés gépjármű értékesítéséből befolyt összegből történik:
170/A. § (1) A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű értékesítéséből befolyt vételárnak a végrehajtási költségek kielégítése után fennmaradó részéből a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeg az adóst illeti meg, a fennmaradó összeg fordítható a követeléseknek - a 165-168. § szerint történő - kielégítésére.
(2) Ha a gépjármű értékesítéséből befolyt vételárból zálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, e §-ban foglalt rendelkezés nem alkalmazható, a 169. § szerint kell eljárni.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
164. § A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget - az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget - kell kielégíteni.
Én úgy értelmezem, hogy először és elsősorban a végrehajtót kell kielégíteni, de ha165. § Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő:
és ekkor van sorrend.
Legutoljára magát a tőkét/főkövetelést fogják bevasalni.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
Egészen kivételesen nekem lenne egy sürgős kérdésem.
Cégjoghoz egyáltalán nem értek.
Egy Kft szeretné ingyenesen használatba venni egy olyan ingatlant (lakóház), ami fele részben édesanyám tulajdona, oda jelentenék be a cég székhelyét.
Használati szerződés készülne határozatlan időre, írjak-e benne valami "védőkitételt" és ha igen mit, hogy a kft. esetleges jogi (adózási, büntetőjogi, stb.) gondjai esetén ebből anyámnak mint ingyenes használatba adónak ne legyen valami baja, gondja?
A ház másik felének a tulajdonosa a kft. alkalmazottja.
Gyors érdemi válaszokat előre is köszönöm és utólag is.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
#838
Padisah
tag
SystemRoot
#835
Padisah
tag
válasz
SystemRoot
#835
üzenetére
Fegyver topic
A rend őrei topic
mindkettő a fáradt gózben van, biztosan szakszerűen tudnak segíteni, különösen az utóbbi topicban, ahová sok rendőr jár.
Valahogy be lehet szúrni elvileg a linkjüket, de nem értek hozzá.
Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
#845
Padisah
tag
Louloudaki
#844
Padisah
tag
válasz
Louloudaki
#844
üzenetére
Szerintem is a bruttó összeget kell kérni, tehát a munkavállalói járulékokkal és adóelőleg levonással nem csökkentett összeget.
Adózás meg jövő év elején az SZJA szabályai szerint, ha tényleg rendes alkalmazott voltál.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
Szerintem, ha rendesen fel lett bontva a szerződés közted és a néhai szolgáltatód között, amiben szerepel szépen a határnap is a szolgáltatás megszüntetéséről, akkor nem vagy jogosult a szolgáltatást a határnapot követően igénybe venni.
Más kérdés, hogy van bizonyos átfutási idő, mind a hálózatba való bekapcsolásnál, mind a kikapcsolásnál.
Legyél rendes jogkövető állampolgár, és ne használd.
Ha mégis használod, gondolom a szolgáltató ezt észleli, akkor követelheti tőled, ha akarja, hogy fizess utána, annál is inkább mert rosszhiszemű vagy, hisz tudnod kell, hogy nem vagy jogosult a használatra.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
-
Padisah
tag
Na vazze! Tegnap megjött az értesítésem, hogy december 3-án (szerda) lesz a polgári jog szakvizsgám. Szűk 3 hetem van munka mellett. Nem adok sok esélyt magamnak, szerintem aki ismer az se nekem.
Viszont már 2-szer elhalasztottam ezt a vizsgám, most már illene legalább benéznem. Tanulok amennyit tudok rá, aztán meglátom.Legszívesebben minden 40 év feletti vagy 15 évnél régebben szakvizsgázott emberkét újra leszakvizsgáztatnék, merthogy nekik még jóval kevesebb és így könnyebb volt.
Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyvéről
A szabadság kiadása
134. § (1) A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg.
(2) Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.
(3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató
a) kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig,
b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül
adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. A b) pontban szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet.
(4) A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.
(5) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni.[ Szerkesztve ]
Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
válasz
jerry311
#896
üzenetére
A te esetedben szerintem semennyire, lásd, (2) bekezdés, és a (4) bekezdés szerint a munkáltatónak kell bizonyítania, nem neked, hogy megvoltak a biztonságos őrzés feltételei.
Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
Valami konkrét hagyatéki eljárásról van szó?Mert akkor az eljáró közjegyzőt is simán megkérdezheted, vagy úgy általában akarsz kérdezni az öröklési jogról, netán valamilyen végintézkedésről?
Egyébként kérdezzél bátran, aztán majd csak válszol valaki, aki tud.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
Tényleg nagyon kevés és hiányos infó volt amit eddig ide beírtál ebbe a topicba, én nem is mertem, tudtam, akartam rá érdemben válaszolni.
Adásvétel esetén anyukádnak csak akkor nem kell fizetnie adót, ha 15 évnél régebben szerezte meg annak az ingatlannak a tulajdonjogát, amit elad.
Neked viszont kell illetéket fizetned, 4 millió forintig 2%, 4 millió forint feletti rész után 6% a vagyonátruházási illeték mértéke.Az még most sem 100%-ig derül ki, hogy nevelőapád és édesanyád házastársak-e.
Én javasolnám az öröklési szerződés, vagy tartási, vagy életjáradéki szerződés megkötését anyukáddal.
Esetlegesen ott van még a kérdéses ingatlan vonatkozásában a hagyomány lehetősége, de az nálatok valószínűleg nem játszhat szerepet, mert túl nagy lenne a hagyomány értéke az egész hagyaték értékéhez képest és akkor hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához.
Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
#915
Padisah
tag
runner 125
#913
Padisah
tag
válasz
runner 125
#913
üzenetére
Szerintem Ariadne profi a témában, lehet válaszol rá, de inkább it a helye a kérdésnek:
[link]Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
-
Padisah
tag
válasz
jerry311
#939
üzenetére
Az egészen biztos, nem érek rá most jogzsabályokat keresgélni, nézegetni, de minimum köztisztasági szabályrtés, hulladékgazdálkodási törvény megsértése, helyi rendelet (köztisztasági vagy szemétszállítási vagy hulladékgazdálkodási rendelet) megsértése.
Körülményektől függően akár bűncselekmény is lehet.Egy hulladékgyűjtő sziget létesítése hosszas, éves-több éves folyamat eredménye, jogzsabályok által meghatározott eljárási rend szerint, szakhatóságokkal egyeztetve és engedélyeztetve, gondnolom lakossági fórum is volt róla. Efolymaat soán lehetett volna tiltakozni a létesítése ellen. Feltételezem, hogy a hulladékgyűjtő szíget létesítése és kivitelezése szabályosan történt.
Az, hogy mellédobálják a szemetet eléggé általános hazánkban, ez nem a Polgármesteri Hivatal bűne, figyelni kellene, hogy kik csinálnak ilyent és feljelenteni, (kamera, fényképezőgép, tanúk, mellédobált szemét megnézése, hátha megállapítható belőle az elkövető kiléte).
Azáltal azonban, hogy előttetek létesítettek egy hulladékgyűjtő szigetet elképzelhető, hogy csökkent az ingatlanotok forgalmi értéke, ezen értékcsökkenésért lehet kártalanítást kérni vagy peren kívül, vagy perben. Nem tudom társasházról vagy családi házról van-e szó vagy üres telekről.
Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
#987
Padisah
tag
me,myself&I
#986
Padisah
tag
válasz
me,myself&I
#986
üzenetére
Gondolom édesapád gondnokság alatt nem áll.
Felhívnám a környező kórházakat és érdeklődnék, hogy ilyen nevű embert nem vittek-e be.
Érdeklődnék más rokonoknál, barátoknál, hogy nem látták-e, hallottak-e felőle valamit.
Esetleg postán megkérdezni, nyugdíját felvették-e.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
válasz
Mr-Pamacs
#990
üzenetére
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2009. január 1-től havi 71.500 Ft.
A legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakört ellátók garantált bérminimuma gyakorlati időtől fügetlenül 2009. január 1-től havi 87.000 Ft, 2009. július 1-től 2009. december 31-ig 87.500 Ft.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
#992
Padisah
tag
me,myself&I
#989
Padisah
tag
válasz
me,myself&I
#989
üzenetére
Még két ötlett:
- a háziorvosával kellene beszélni, hogy mikor látta, beszélt vele utoljára vagy mikor vizsgálta meg utoljára, esetleg ha mesél róla, hogy milyen állapotban volt akkor;
- rendezni valami családi találkozót, amire őt is meghívjátok.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
#1005
Padisah
tag
runner 125
#1004
Padisah
tag
válasz
runner 125
#1004
üzenetére
Szia!
Miután a szabálysértés a szabálysértési hatóság tudomására jut, onnan számítva 60 napon belül meg kell hozni az ügyben az érdemi határozatot, hogy azt mikor adják postára és Te mikor kapod kézhez, az megint egy másik dolog.
Egyébként szabálysértéseknél az elévülési határidő az 6 hónap (11. § (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés).),
és a végrehajthatóság elévülése 2 év (11. § (7) A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak.)Én nem fellebbezném meg, részletfizetést vagy halasztást kérnék.
Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
válasz
-NOKIA-
#1030
üzenetére
Szerintem ez nem közokirathamisítás, hanem csalás.
318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a csalás kisebb kárt okoz......
De nem biztos.Viszont tutira megszegi az adott felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatát is.
Én ez utóbbira hivatkoznék.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
válasz
szeva000
#1024
üzenetére
Szia!
Nem vagyok munkajogász.Úgy tűnik itt a munkaviszony munkáltatói rendes felmondással való megszüntetéséről van szó.
Ajánlom figyelmedbe a Munka törvénykönyve rendelkezéseit.
1992. évi XXII. tv. 89. §elég hosszú egy rész nem másolom be, a www.magyarorszag.hu oldalon a jogszabálykeresőbe beírod és megtalálod.
A lényeg szerintem:
Munkáltatói rendes felmondást írásban kell közölni és indokolni kell. Jár neked 4,5 év munkaviszony után 35 nap felmondási idő, amelynek fele idejére mentesíteni kell Téged a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.
A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg.A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság.Ha csoportos létszámleépítés történik, akkor megint mások egy kicsit a szabályok.Azt a 94/A-94/G szakaszok tartalmazzák.
Nem tudom volt-e nálatok kollektív szerződés, mert akkor megint mások a szabályok.95. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.
(4) A végkielégítés mértéke
a) legalább három év esetén: egyhavi;
b) legalább öt év esetén: kéthavi;
átlagkerest összege.Hiába nem akarsz felmondani, attól a munkáltatód még felmondht Neked, ha nem írod alá, hogy átvetted a felmondást, akkor majd postán küldik ki.
Ha a cég mond fel neked, akkor kapásból mehetsz a munkaügyi központba és kérhetsz álláskeresési járadékot legfelejebb 270 napra.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
válasz
-NOKIA-
#1034
üzenetére
Hát ennyi erővel, ha államvizsgán puskázol, akkor az minek számít?
Vagy egyáltalán mondjuk akármelyik szigorlatot, vagy záróvizsgát puskázás segítségével teszed le.Sőt, mondjuk, ha nyelvizsgát szerzel nem szabályos módon, az is kell a diplomához, pl. más megy be helyetted nyelvvizsgázni, mondjuk az közokirathamisítás, de akkor a diploma is hamis lesz? Tényleg nem tom.
Minden sikeres vizsga kell a diplomához, hiszen el kell jutni odáig, hogy diplomázhass és a főiskolai, egyetemi tanulmányok értelme-célja a diploma megszerzése.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
#1044
Padisah
tag
Winner_hun
#1041
Padisah
tag
válasz
Winner_hun
#1041
üzenetére
Honnan veszed, hogy cselekvőképtelen? Van pszichiáter szakértői vélemény róla, de legalább egy kórházi (pszichiátriai) zárójelentés?
Ha van, akkor irány a cselekvőképtelen személy lakóhelye szerint illetékes városi gyámhivatal és kérni kell ideiglenes gondnok vagy zárgondnok kirendelését.
Ezt a hivatalos ügyet is jó lenne pontosabban megfogalmazni, hogy mégis miféle ügy.Elsősorban a házastárs, testvér, szülő kérheti a gondnokság alá helyezést, és indíthat pert ez iránt, ha nem teszi, akkor a gyámhivatal teszi ezt meg.
Ha a bíróság gondnokság alá helyezi az illetőt, akkor a gyámhivatal rendel majd gondnokot.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
#1046
Padisah
tag
Winner_hun
#1045
Padisah
tag
válasz
Winner_hun
#1045
üzenetére
A szakvéleménnyel elmenni a városi gyámhivatalba és kérni eseti gondnok kirendelését, aki valószínűleg egy ügyvéd lesz. Eljárási idő?
Onnan, hogy beadod a hivatalba 30 nap. Mellékelni kell a kérelemhez a szerződés 1 eredeti és 1 másolati példányát, 15 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolatot, az ingatlanról adó- és értékbizonyítványt, ami nem régebbi 3 hónapnál.
A nénit a haszonélvezeti jogáról ingyenesen vagy ellenérték fejében akarják lemondatni?
Mert ingyenesen sem az ügyvéd, sem a gyámhivatal nem nagyon fog belemenni.
Ha a néni megkapja a haszonélvezeti jog ellenértékét, azzal mi történik? Ki kezeli?Hová rakják?
Nekem a leírtakból az tűnik ki, hogy állandó gondnokság alá helyezésre szorul. Esetleg köthetne egy eltartási szerződést a lányával.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
#1048
Padisah
tag
Winner_hun
#1047
Padisah
tag
válasz
Winner_hun
#1047
üzenetére
Gondnokság alá csak a bíróság helyezhet valakit, a gyámhivatal által is elrendelhetó ideiglenes gondnokságot és zárgondnokságot a bíróság kötelezően 8 napon belül felülvizsgálja.
Ha a gyermekei nem akarnak pert indítani a gondnokság alá helyezése iránt, akkor azt a gyámhivatal teszi meg kötelezően, ha tudomást szerez a gondnokság alá helyezés szükségességéről.
Ha hozzátartozó indítja meg a gondnokság alá helyezést, at egyszerűbb és gyorsabba, ha a gyámhivatal indítja meg, akkor kell hozzá szakorvosi vélemény, környezettanulmány, tulajdoni lap másolat, születési anyakönyvi másolat.
Ha gondnokság alá helyezik, akkor gondnokot a gyámhivatal rendel ki.Itt van egy sorrendiség:
elsősorban házastárs,
ásodrosban közeli hozzátartozó,
harmadsorban távolabbi hozzátartozó,
negyedsorban egyéb barás, ismerős,
végső soron hivatásos gondnok.
Olyan személy nem lehet gondnok, aki ellen a gondnokság alá helyezett, vagyis a néni kifejezeten tilatakozik, kivéve a hivatásos gondnok.
Ha a haszonélvezeti jogot megváltják és a néni gondnokság alatt áll, akkor azt a pénzt, ha nem szükséges neki a megélhetésére, létfenntartásra, lakásfenntartásra, akkor a gyámhivatal berakatja gyámhatósági fenntartásos takarékbetétkönyvbe, ahonnan pénzt kivenni csak a gyámhivatal jóváhagyásával lehet a gondnokolt érdekében álló okból.
A gondnok évente számadásra köteles.A hivatásos gondnok éves részletes számadást ad be: a kiadásokat és bevételeket tételsen fel kell tüntetnie, csatolva az azokat igazoló bizonylatokat.
Közeli rokonnak egyszerűsített számadást kel beadnia, ha a bevétel nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 24-szeresét (684.000 Ft). Ebben csak a kiadási és bevételi főösszeget kell leírni, és a bizonylatokat sem kell hozzá becsatolni, csak megőrizni 5 évig.
Ha nincs vagyona a néninek, akkor a hivatásos gondnok kivételével a gondnok éves
számadsára sem köteles.
Minden gondnok évente egyszer a számadás mellé jelentést is köteles tenni a néni állapotáról, helyzetésről, ellátásról, szociális kapcsolatairól, nagyobb betegségeiről, esetleges kórházi kezeléseiről, csaldtagjaival és gondnoksával való kapcsolatáról,stb.
Eltartási vagyöröklési szerződésnek nincs köze a gondnoksághoz, az eltartó vállaja, hogy a néni vagyonáért cserében élete végéig ápolja, gondozza, gyügykezelteti, eteti-itatja, stb.
Ezt a szerződést a néni helyett eseti gondnok írhatja pl. alá.Ennél sokkal többet kellene írnom, ha részletes akarnék lenni, de inkább olvasd el a 149/1997.(IX.10.) Korm.rendelet 120-162 §-ait, és ha van kérdésed kérdezz.
Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
#1050
Padisah
tag
Winner_hun
#1049
Padisah
tag
válasz
Winner_hun
#1049
üzenetére
Az esti gondnok a néni helyett aláírja az adásvételi szerződést.
A gyámhivatal szintén jóváhagyja majd, ha az megfelel a feltételeknek.
DE záradékolni csak akkor fogja a gyámhivatal, ha a nénit megillető haszonélvezeti jog ellenértéke be lesz fizetve egy a néni nevére nyitott gyámhatósági fenntartásos forint folyószámlára vagy betétkönyvbe, és az erről szóló igazolást bemutatják a gyámhivatalnál.
A szerződés gyámhivatali záradékolása a földhivatali bejegyzés feltétele. Enélkül a szerződés érvényes, de nem hatályos. Eltartási szerződést ez után kelllene megkötni vagy a nénit bentlakásos szociális otthonba elhelyezni. Aki a néni eltartója lesz, az nem lehet a néni gondnoka.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
Padisah
tag
Meg kell keresni a tartásdíjat megállapító bíróság székhelye szerinti bírósági végrehajtót vagy valamelyik végrehajtót, tájékoztatni, hogy már több hónapja nem fizet a kötelezett és kérni a végrehajtást a jogerős ítélet számára hivatkozva.
Ha a végrehajtás nem vezet eredményre, amiről a végrehajtó jegyzőkönyvet is kiállít, akkor irány a lakóhelyetek szerinti városi gyámhivatal és kérni kell a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését.
Kell hozzá egy kérelem, a jogerős bírósági ítélet, a végrehajtó foglalási jegyzőkönyve, születési anykönyvi kivonatok sem ártanak ha vannak, jövedelemigazolás, vagyonnylatkozat a családban egy főre eső nettó jövedelemről, ami nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
-
#1086
Padisah
tag
Winner_hun
#1085
Padisah
tag
válasz
Winner_hun
#1085
üzenetére
Szerintem sem lehet erre hivatkozva a hagyatékátadó végzést megtámadni.
Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.
Még nem hallottam róla, de nagyon üt. 
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen