Bevezető
Lássuk be, hogy a mikromobilitási elektromos bigyókat egyszerűen képtelenség kategorizálni. Nem csak azért mondom ezt, mert a remek hazai államapparátus másfél évvel a Lime budapesti indulása óta sem volt képes hozzáigazítani a KRESZ-t az új típusú városi közlekedőeszközök terjedéséhez (szégyen), de ha nem csak a rollereket teszem bele ebbe a kalapba, akkor valóban nem egyszerű rendet vágni a különböző megoldások között.
Ez egy Niubility N2, ami egy elég jó árú roller, csak épp most nem lehet kapni [+]
Mert odáig oké, hogy a roller az roller: elektromos meghajtású, álló testhelyzetben használt, kétkerekű jármű (jelenleg ugyebár sporteszköz, amit közúton nem is lehetne használni), csak hát már a rollerek is eltérnek kerékméret, teljesítmény és maximális sebesség szempontjából, arról nem is beszélve, amikor az Eleglide D1-en ülünk(!) és 45 km/h-val röhögünk az arcába a biciklistáknak. Az már masszív túlzás, robogónak viszont kevés, pláne 10 hüvelykes kerekekkel.
Ez pedig egy Eleglide D1, ami félig roller, félig robogó, de igazából egyik sem [+]
Aztán itt vannak a kerékpárok, a rásegítéses megoldások egy ideig olyan egyértelműek voltak: tekerjük és besegít, könnyebb így felmenni egy emelkedőn, erre találták ki. Egészen addig, amíg főleg Kínából el nem kezdtek jönni azok a szerkezetek, amelyek akkor is besegítenek, ha nem tekerjük, kvázi rollerként működnek, csak biciklinek látszanak. És itt is óriási a szórás teljesítmény és maximális sebesség kapcsán, hogy aztán az egykerekű megoldásokról, vagy az elektromos gördeszkáról ne is szóljunk. Magyarán olyan szabályozást kéne alkotni, amibe minden belefér, de úgy, hogy ne engedjük szabadon garázdálkodni a kerékpárúton mondjuk a Kugoo G-Boostert, ami 70 km/h-val is tud menni, hanem talán az lenne a legegyszerűbb, ha húznánk egy egészséges határt 25 km/h-nál és 350 Wattnál úgy, hogy a többi paramétert nem specifikáljuk: legyen valahány kereke és talán ne legyen több, mint 30 kilogramm, abba a legtöbb motyó belefér.
Ebben a dobozban jött meg az ADO A20+ [+]
Akárhogyan is lesz, most már elég sok ilyen-olyan mikromobilitási eszközt próbáltunk, tucatnyi rollert, jó néhány kerékpárt, szóval van némi elképzelésünk arról, hogy legalábbis a számok szintjén mi az, ami életképesnek tűnik, az ADO A20 pedig ilyen szempontból ígéretesnek látszott. Relatív nagy, nagy kerekekkel, tág határok között állítható kormány- és ülésmagassággal, elég erős motorral, lámpával, teleszkópos első villával, Shimao váltóval, kiszedhető akkuval és összecsukható kivitellel kelleti magát, szóval amikor a semmiből megtalált a cég marketingese, hogy küldjön egyet, akkor némi chinglish levelezés és Google-fordítós kommunikáció után landolt a szerkesztőségben a járgány, egyenesen a gyártótól.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!