A koncepció

A GreenGo talán a 2016-os év egyik legnagyobb magyar sikertörténete. Marketinges szempontból legalábbis, hiszen viszonylag ritka az, hogy egy frissen induló szolgáltatás olyan nagy médiavisszhangot kapjon, hogy gyakorlatilag feleslegessé váljon reklámra költeni, a közösségi gazdaságra (angolul: shared economy) épülő GreenGóval viszont ez történt. Nagyon sokakat érdekel a dolog, nem feltétlenül azért, mert mindenki egy potenciális felhasználó, hanem pusztán azért, mert nagyon izgalmas. Így volt ez a MOL Bubival is, de a hasonlóság nem merül ki ennyiben, a GreenGo ugyanis kis túlzással ugyanazt csinálja, csak éppen nem kerékpárokkal, hanem villanyautókkal. De talán még rugalmasabb is.

A szolgáltatás elindulása tényleg sok dolog miatt meglepő. Bár a háttércéget a legtöbben startupként emlegetik, igazából nehéz besorolni őket, hiszen nyilván van egy üzleti partner a háttérben, akik amúgy is autóbérléssel foglalkoznak, aminek következtében nyilván olyan tudás birtokában vannak, ami nélkül a GreenGo nem működhetne olyan jól már az első pillanattól kezdve, mint amilyen jól működik. Egyébként nem ez az első közösségi autóbérlő rendszer a fővárosban, az Avalon Car(e)sharing már évek óta üzemel; ennél a rendszernél nyolc darab gyűjtőállomáson lehet felvenni a járműveket, és ugyanoda is kell visszavinni őket, ami alapvetően a tervezett utazásokhoz ajánlott, az IKEA-ba kiugrani nyilván nagyon jó, de ha valaki nem az egyik pont közelében lakik vagy dolgozik, akkor nem biztos, hogy ez a legjobb alternatíva a városi közlekedésre. A GreenGo teljesen más, itt ugyanis egyáltalán nincsenek gyűjtőpontok, az autók a városban elszórva parkolnak, a bérlés végeztével pedig bárhol le lehet rakni őket, ahol legálisan és díjmentesen lehet legalább 168 órán keresztül parkolni. A díjmentesség egyelőre nem probléma, hiszen a flotta kizárólag zöld rendszámos Volkswagen e-Upokból áll, amelyekkel 2017. végéig ingyen lehet parkolni a fővárosban. Hogy utána mi lesz, az egy nagyon nagy kérdés, a szolgáltatás akár működőképes is maradhat, de összességében biztos, hogy drágább lesz. A világ számos országában (és városában) már az önkormányzatok is kezdik felismerni, hogy ez a fajta közlekedési modell segíthet a nagyvárosi zsúfoltság enyhítésében, tehát remélhetjük, hogy ha a GreenGo népszerű lesz, akkor nem csak ez, hanem hasonló elveken működő más szolgáltatások is kaphatnak majd támogatást.

A szabad autókat a weboldalon is meg lehet nézni. A töltöttségi szintek is látszanak. [+]

A rendszer szíve a user-oldalról egy Androidra és iOS-re is elérhető alkalmazás, amelynek a használata szinte gyerekjáték, de erről majd a következő oldalon lesz szó részletesebben. Nyilván regisztrálni is kell, amit a cég weboldalán lehet megtenni, de a befejezéshez szükséges egy személyes látogatás is az ügyfélszolgálaton, hiszen be kell mutatni bizonyos dokumentumokat, többek között annak érdekében, hogy a cég biztos lehessen abban, hogy a felhasználó rendelkezik egy érvényes, egy évnél régebbi jogosítvánnyal. Az autók használata ebből adódóan személyhez kötött, mármint utast lehet vinni, de vezetni csak a szerződő fél vezethet, a felelősségbiztosítás miatt; a gépeken CASCO van, az önhibából történt károknál 10%-ot, de legalább 100 ezer forintot kell fizetni (üvegkároknál 20%-ot). Állatot szállítani a közösségi jellegből adódóan nem szabad, simán lehet ugyanis, hogy a következő sofőr allergiás a szőrre. Az autók természetesen nemdohányzók.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!