Doboz, külső

Az mindenképpen most is a Xiaomi mellett szól, hogy dacára a trendeknek ők nem spórolnak a tartozékokkal. Ez nem csak azt jelenti, hogy megkapjuk a 90 wattos töltőfejet és a hozzá tartozó kábelt, hanem az eddigi bénácska szilikon tok helyett egy fokkal igényesebb, fekete színű védőborítást is csomagolnak a telefon mellé. Korrekt.

Tokban [+]

A készülék mérete gyakorlatilag megegyezik a tavalyi modellével, csak 0,2 milliméterrel vastagabb lett és néhány grammal nehezebb. Ennek leginkább a megnövelt töltési sebesség és a kicsivel nagyobb akkumulátor lehet az oka. A kijelző mérete azonban nem változott, most is 6,36 inchen terül el meglehetősen vékony kávákkal a sík panel, de a felbontás kicsit nőtt 1200 x 2670 pixelre, a fénysűrűség kapcsán pedig szintén előrelépés történt, legalábbis a hivatalos kommunikáció szerint, amely azt állítja, hogy akár 3000 nites is lehet a pontszerű maximum, nekünk viszont csak 1500 nit körüli értéket sikerült kipréselni belőle, viszont a nem napfénnyel telibevilágított kijelző valamivel magasabb fénysűrűséget kínál, mint a tavalyi megoldás. Akárhogyan is, a napfény alatti olvashatósággal nincs gond — és szerencsére ez a február bővelkedik a napfényben (hogy aztán egy jó áprilisi fagy majd megint nullázza a cseresznyét).

Hogyan mérjük a kijelzőt?

[+]

Noha a méretek kapcsán nincs érdemi eltérés, mégis változott sok ponton az idei modell. Kapásból eltűnt a készülék tetejéről az infravörös port — egy emberként hördültünk fel a szerkesztőségben, hogy aztán kiderüljön, hogy áthelyezték a kameraszigetbe. Ez egyébként nem akkora butaság, eddig előrefelé kellett irányítani a telefont és úgy nyomkodni a kijelzőt, most viszont magunk előtt tartjuk a mobilt és úgy irányítjuk az infrát, kevésbé távirányítós a dolog jellege, de ezt is meg lehet szokni. A készülék tetejéről minden luk és interfész eltűnt, a mikrofon is a kameraszigetbe költözött, a felső hangszóró pedig a káva felső élén dolgozik hátsó kivezetés nélkül — hallani is, hogy az alsó párja valamivel erősebb.

[+]

A SIM-tálca és a Type-C maradt alul, de ez utóbbi már 3.2-es verziószámú, ami fontos előrelépés. Oldalt a gombok helye nem változott, az ujjlenyomat-olvasó továbbra is a kijelző mögött dolgozik, a hátlapon pedig hangsúlyosabb lett a kamerasziget, ami jobban ki is emelkedik a hátlap síkjából, ez a cucc még tokban is dülöngél az asztalra téve. Az IP68-as minősítés megmaradt, a hátlap vagy üveg, vagy pedig szilikon-polimer, az előlapot Gorilla Glass Victus védi, a keret pedig alumínium. Mondanám, hogy az összeszerelési minőség példás, de a bemutató előtt kiküldött tesztdaraboknál bizony előfordult egy teljesen meghökkentő jelenség: a főkamera előtti üveg hajlamos bepárásodni (belülről!), ami ugyan eltűnik néhány perc alatt, de azért ez mégiscsak elég megdöbbentő (nem is beszélve arról, hogy nyilván ilyenkor nem lehet vele fotózni), ezt több tesztelő is említette, szóval éjjel kimentem az erkélyre és voilá. Erre azt hiszem, hogy a “kellemetlen” egy elég finom jelző. A Xiaomi hivatalosan nem kommentálta a dolgot, egyelőre annyit mondanak, hogy vizsgálják.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!