Xiaomi 14 - párátlanul jó lehetne

Az idei Xiaomi csúcsszéria egyelőre legkisebb darabja sokat tud, nagyon kézkomfortos és már a HyperOS dolgozik rajta, de becsúszott néhány baki.

Kamera

Jelentősen átalakult a kamerás felhozatal a tavalyi modellnél látottakhoz képest. Bár papíron a főkamera felbontása változatlan (50 megapixel), ez egy jóval nagyobb szenzor, egy vadiúj megoldás az Omnivision műhelyéből (OVX9000 a.k.a Light Fusion 900), mérete 1/1,31 inch, az apertúra f/1,6-os, kapott maga mellé egy lézeres autofókuszt és optikai stabilizációt is. Azt mondják, hogy ez az OV50 módosított változata a Xiaomi igényei és a használt Leica lencsék paraméterei alapján, ami nagyobb dinamikatartományt és jobb zajszűrést ígér. A telés modul és az ultraszéles kamerában dolgozó szenzor is egy Samsung JN1 (mindkettő 50 megapixeles), előbbi 3,2-szeres nagyítást kínál PDAF-fel és OIS-szel, utóbbi pedig 115 fokos látószöget, de nincs benne autofókusz. Vagyis mindhárom kamera 50 megapixeles és mindhárommal engedi is a szoftver, hogy ekkora felbontású képeket csináljunk:

Főkamera 50 MP:

Zoomkamera, 3,2X nagyítás, 50 MP:

Ultraszéles kamera, 50 MP:

A főkameránál mondjuk vállalható a maximális felbontásban is a minőség, de feleslegesen strapáljuk magunkat, mert ha visszaváltunk automata módra és 12,5 megapixelre, akkor a kezünkbe ad a Xiaomi egy kétszeres szenzorzoomot, amivel nem csak hogy ugyanoda lyukadunk ki, mintha az 50 megapixeles kép közepét kivágnánk, de az algoritmus még javít is az eredményen, érdemes tehát inkább ezt használni, a telés és az ultraszéles modul viszont nem ad több minőséget natív felbontáson, nyugodtan bízzuk rá magunkat az algoritmusra, maradjunk 12,5 megapixelen és kisebb fájlméret mellett, mert annak ilyen eredményei adódnak:

Főkamera 12,5 MP:

Főkamera, 2X szenzorzoom, 12,5 MP:

Zoomkamera, 3,2X nagyítás, 12,5 MP:

Ultraszéles kamera, 12,5 MP:

Az látszik, hogy a főkamera ebben a felbontásban korrekt, van némi élességvesztés a sarkok felé, de összességében az algoritmus ügyesen skálázza le az 50 megapixelt egy jó dinamikájú, színhű és sok részletet megtartó eredménnyé. A 3,2-szeres zoom is sokkal jobb eredményt hoz, mintha a főkamerából vágnánk, de itt már egy fokkal puhább a rajzolat, az ultraszéles pedig leginkább középtájt lesz jó minőségű, a szélek felé haladva egyre mosottabb lesz a produkció. Ha este akarunk szórakozni, akkor is van 50 megapixeles felbontásunk, mert nem kötelező az éjszakai módot aktiválni, de itt sem érdemes ezt erőltetni. Ha az automatikát használjuk, akkor az magától detektálja a sötétebb környezetet és kapcsolja a hosszabb expozíciós időt, ám ha mi direkt éjszakai módra váltunk, de nem indokolt az expozíció megnyújtása, akkor éjszakai módban is villámgyorsan történik a képkészítés.

Főkamera 12,5 MP:

3,2x zoom 12,5 MP:

Ultraszéles 12,5 MP:

A helyzet az, hogy dedikált éjszakai és automatikus módban is megcsináltam ugyanazokat a képeket és nincs lényegi eltérés, a jelenetérzékelő pedig észleli, hogy mikor kell hosszabb expozíciós idő és magától kapcsolja az éjszakai módot. Ha mi magunk erőltetjük rá a rendszerre, akkor ki fogja kapcsolni, ha nem tartja mégsem szükségesnek. A főkamera jól vizsgázik este, a kétszeres szenzorzoom a körülményekhez képest rendben van, a telés lencsével lőtt fotóknál viszont már van zajosodás és bizonytalanság, akárcsak az ultraszéles modulnál. Szelfit a 32 megapixeles előlapi kamerával csinálhatunk, ez úgy fest, hogy koppra ugyanaz a modul, mint amit tavaly is használt a Xiaomi. Kétféle látószög és portrémód is elérhető. A háttérszeparáció egy szenzorral is elég ügyes, a képek pedig teljes felbontásban készülnek:

Videózni akár 8K-ban is lehet (de csak 24 fps-sel), 4K mellett 30 és 60 fps is opció. Ha mindhárom látószöget használni óhajtuk, arra legjobb esetben 4K30 esetén van lehetőségünk, ilyenkor egy csúszkán húzogatva az ujjunkat tudunk közelíteni és távolítani. Nekem nagyon hiányzott, hogy kint legyen három dedikált gomb a normál, az ultraszéles és a telés modul natív nagyításához, elég idegesítő, hogy az embernek ott kell szórakoznia az oldalsó sávval, hogy pont eltalálja azokat az értékeket, amikor nincs digitális nagyítás, hanem a legjobb minőséget hozzák a szenzorok. Videók:



Hát… itt még kéne csiszolni ezt azt. Egyrészt eléggé látványosan más a színvilága és a minősége is a három kamerának, ezt illene konzisztensebbé tenni. Másrészt még a főkameránál is érezhető egy enyhe fókuszvesztés mozgás közben, ami hatványozottan kijön a telés szenzorra váltva, ha a fényviszonyok nem tökéletesek, ugyanakkor viszont a fokozatmentesen állítható nagyítást a főkamera a 3,2-szeres értékig bezárólag jó minőségben oldja meg. A rögzített hang minőségére nincs panasz, de ennél a Samsung és az Apple is lényegesen jobb videóminőséget hoz. Este még inkább kiütköznek az eltérések, a főkameránál is gyakoribbak a fókuszvesztéssel járó hullámzások, a zoom esetén ez nagyon látványos és sok képzaj is társul, az ultraszélesnek pedig nem üti meg a minősége az ebben a kategóriában elvárható szintet. Előlap:


Itt is van némi fókuszálási bizonytalanság az elektronikus stabilizáció miatt, de a dinamika oké, este is hellyel-közzel használható, de ennél is láttunk már jobbat ebben a kategóriában. Zenei fronton sajnos nélkülöznünk kell a jack csatlakozót, kihangosítva pedig úgy 70-80%-os hangerő felett már bántóan torz az összkép, nem tud kiemelkedőt nyújtani a Xiaomi 14.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Hirdetés